Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-23
5 nem is kellene beszélni. – Mire gondol? – Arra, hogy szemléletváltozás tapasztalható. Az MSZP – SZDSZ zárónyi latkozatában visszacsengett az a múlt századi – a hetvenesnyolcvanas évekre jellemző – szemlélet, amely szerint a határon túli magyarság egy „folklorisztikus” jelenség, és úgy kell hozzá viszonyulni. Ennek egy részét sikerült kihagyatnunk a dokumentumból. A nyilatkozatban ugyanakkor szó esik különböző támogatási formákról, mechanizmusokról, de erről is úgy, mintha nem született volna meg a kedvezménytörvény. Amióta létezik a jogszabály, azóta megvan a határon túli magyarok támogatásának rendszerezett, törv ényes alapja, amit lehet persze bővíteni, gazdagítani; de értelmetlen új támogatási rendszerekről, mechanizmusokról értekezni, amikor a korábban meglévőket is a törvény által megszabott mederbe kell terelni. – Mi az, ami fontos a zárónyilatkozatban? – Az egyik fontos mozzanat, hogy a dokumentum leszögezi: a státustörvényt csak a Máért beleegyezésével lehet módosítani. A másik pedig a gazdasági együttműködés. Ez a Fideszkormány alatt is megfogalmazódott, amikor azt szerettük volna, hogy a Máért felügyelet e alatt elinduljon határon túli Széchenyiterv is, ami a magyarság gazdasági megerősödését szolgálná. Mondhatnám, hogy a záródokumentum ezt a nyomvonalat követi. Ami viszont igazán zavar, hogy nem történt meg a kedvezménytörvény módosításának határkijelölé se. Ez lett volna a Máért fő küldetése. Mindössze szóbeli megegyezés történt, írásbeli nem. Ez gyanút kelt. Gyanút kelt az is, ami a korábbi MSZP – SZDSZ nyilatkozatokat jellemezte, hogy korlátoznák azt a fajta anyagi támogatási rendszert, amit azok a szerve zetek kapnak, amelyek a magyarigazolványok kérvényeinek begyűjtésével foglalkoznak. Ugyanis ez egy olyan önálló irodahálózat kiépítését tette lehetővé, amelyre még soha nem volt példa a határon túli magyaroknál. Perspektivikusan lehetne építeni erre a háló zatra olyan tevékenységeket, amit eddig sohasem tudott megengedni magának egyetlen magyar közösség sem. Nos, egyes nyilatkozatok megkérdőjelezik ennek a folytathatóságát, de nagyon remélem, ha ősszel ismét ülésezik a Máért, akkor ennek a munkának a támogat ását nem kérdőjelezik meg. – Van olyan szocialista, szabad demokrata politikus, aki nemzetben gondolkodik? – Kevesen, de vannak ilyenek. Például Tabajdi Csaba, akinek a keze nyomát fel lehetett fedezni a miniszterelnök beszédében. Én egyébként személy sz erint nyitott vagyok, mindenkivel hajlandó vagyok zöld és fehér asztal mellett is tárgyalni a magyarság ügyéről, szívesen átadom tapasztalataimat. Azt mondom dolgozzunk együtt, mert csak így érdemes. Megnyílt a tusnádi szabadegyetem 2002. július 23. (1. oldal) Lukács Csaba (Románia) Az idei szabadegyetem kedvezőtlen politikai széljárásban indul, azzal a feladattal, hogy két baloldali kormány közt alternatívát mutasson az erdélyi magyarságnak – mondta Tőkés Lász ló királyhágómelléki református püspök a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján. A székelyföldi Tusnádfürdőn a tegnapi nyitó előadásokon a felelős és független sajtóról, az európai uniós jogharmonizációról és a moldvai magyarság jöv őjéről vitatkoztak, az úgynevezett rövidnadrágos politizálás jegyében. TUSNÁDFÜRDŐ. Ez a rendezvény nem valami ellen, hanem a kibontakozás és a kiútkeresés jegyében jön létre évről évre – fogalmazták meg az immár hagyományos tusnádi tábor szerve zői, célozva az RMDSZ által támogatott, nemrég alakult Magyar Ifjúsági Értekezlet hét végén befejeződött nyári akadémiájára. Tóró Tibor, a Reformtömörülés elnöke kifejtette: a szabadsággal járó felelősség jegyében gyűltek össze az európai polgári kibontako zásról beszélgetni, hogy áldemokráciák és kisebbségi látszat-
