Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-18
9 nyomatékosította Kovács László. Mádl Ferenc köztársasági elnök levében köszöntötte a Magyar Állandó Értekezletet. Üzenetében az államfő fontosnak nevezte „a nemzet országhatárokon átívelő parlamentje” intézményesítésének továbbvitelét, célként említve például a határon túli magyarok „szomorú, de nem eleve elrendeltetett” létszámfogyásának megállítását, amelyhez álláspontja szerint a felek közötti egyetértésre van szükség. A délutáni sajtótájékozatón M edgyessy Péter úgy fogalmazott, hogy többek véleménye szerint hosszú idő óta nem volt olyan békés Máértülés, mint a tegnapi. Egy, a jelen lévő szervezetek legitimitását firtató újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetsé g (RMDSZ) elnöke elmondta: elengedhetetlen, hogy a Máért ülésén részt vevő formációk valamilyen formában reprezentívak legyenek. Azt is hozzátette: az összmagyar fórumnak ugyanakkor befogadónak kell lennie. Lapunknak nyilatkozva Németh Zsolt volt külügyi á llamtitkár elmondta: aggodalmat keltett a Máért összetételével kapcsolatos kormányzati álláspont. Mielőbb szükség van a meghívásokkal kapcsolatos konkrét kritériumrendszer kialakítására, a mostani eljárás ugyanis nemcsak a működőképességet veszélyeztetheti , de a határon túli szervezetek belső megosztottságát is gerjeszti – hangsúlyozta a fideszes képviselő. A státustörvényről nyilatkozva Németh Zsolt úgy vélte, a kormány időt kért, s ez a jogszabály körüli kormányzati elbizonytalanodás elhúzódását jelzi. E z az elbizonytalanodás lovat adhat a szomszédos országokban élő nacionalisták alá, és fokozhatja a határon túli magyarság kiábrándulását. A volt államtitkár szerint a kormány fékezi a státustörvény végrehajtását, s ez abból is tükröződött, hogy a pótköltsé gvetésben nem biztosította azt a hatmilliárd forintot, ami a jogszabály idei zökkenőmentes végrehajtásához szükséges lett volna. A tanácskozást záró sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter azt mondta: a kormány nem időt kért, hanem időt adott a ked vezménytörvény módosításának előkészítésére. A külügyminiszter szerint nem lehet megkérdőjelezni a kabinet kedvezménytörvény iránti elkötelezettségét. *** Közös zárónyilatkozat. Az egynapos tanácskozás végén a résztvevők közös zárónyilatkozatot fogadtak el. A dokumentum a státustörvénnyel kapcsolatban a következőket fogalmazza meg: „A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény működésének féléves tapasztalatai, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai és a velencei bizottság ajánlásai alap ján, valamint a jogszabály alkalmazásának megkönnyítése érdekében a résztvevők tudomásul veszik a törvény módosításának szükségességét. Fontosnak tartják továbbá, hogy az ezzel kapcsolatos javaslatok áttekintése a Máért intézményei keretében történjék meg, s a közös álláspont kialakítása érdekében a következő Máérttanácskozás tűzze ezt a kérdést napirendjére, biztosítva az érintettek számára, hogy hozzájáruljanak a kölcsönösen elfogadható, az európai normáknak és mértékadó gyakorlatnak megfelelő megoldások kidolgozásához.” (P. I.) vissza Támogatás Belgrádnak Jugoszláviát nem zavarja a státustörvény 2002. július 18. (9. oldal) Ruff Orsolya A jugoszláv kormány nem helyteleníti, hogy a magyar származású jugoszláv állampolgárok különböző támogatásokat kapjanak az anyaországtól – jelentette ki a kedvezménytörvény kapcsán tegnapi budapesti tárgyalásain Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminiszter. Magyarország támogatja Jugoszlá via euroatlanti törekvéseit és felvételét az Európa Tanácsba – jelentette ki tegnap Kovács László külügyminiszter, miután megbeszéléseket folytatott jugoszláv kollégájával, Goran Szvilanoviccsal. A magyar diplomácia vezetője kifejtette: különösen fontos, h ogy a Magyarországgal határos országok közül minél többen tagjai legyenk a NATOnak és az Európai Uniónak. Goran Szvilanovics elmondta, hogy Jugoszlávia polgárai nagy elvárásokkal tekintenek a magyar – jugoszláv kapcsolatok további fejlesztésére, hiszen Magy arország három éve a NATOtagja, és az EUcsatlakozás küszöbén áll. „Jugoszláviának érdeke, hogy mielőbb az Európa Tanács tagja legyen, és kész átvenni Magyarország tapasztalatait a haderőreform terén, hiszen ez a térség stabilitását segíti elő” – jelentet te ki a jugoszláv külügyminiszter. A tárgyalásokon teljes volt az egyetértés abban, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás
