Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-18
10 megkötése és közelmúltbéli parlamenti jóváhagyása jó feltételeket biztosít ahhoz, hogy akár megtöbbszöröződjön a ma még elég szerény – mindössze évi 250 millió dolláros – kereskedelmi forgalom a két ország között – jelentette ki a kétoldalú kapcsolatokról szólva a magyar külügyminiszter. Kovács László elmondta azt is: Magyarország – ahogy korábban Romániának is – szívesen segít Jugoszl áviának, hogy mihamarabb lekerüljön az EU vízumkötelezett országokat tartalmazó listájáról. A megbeszéléseken szóba került az is, hogy Jugoszlávia főkonzulátust létesítene Szegeden, melyet Magyarország támogat. Tóth Tamás külügyi szóvivő lapunknak elmondt a, hogy a magyar és a jugoszláv külügyminiszter tegnap megbeszéléseket folytatott a kedvezménytörvényről is. Goran Szvilanovics közölte: a jugoszláv kormány nem helyteleníti, hogy a magyar származású jugoszláv állampolgárok különböző támogatásokat kapjanak az anyaországtól – mint mondta, ez semmiben nem árt Jugoszlávia más állampolgárainak. A jugoszláv külügyminiszter kiemelte, hogy jelenleg nincsenek fenntartásaik a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban, hozzátette azonban azt is: amenynyiben esetleg a végreha jtás során bármilyen probléma felmerülne, akkor azt konstruktív módon, közvetlenül a magyar kormánnyal intéznék el. vissza Megnyílt a MÁÉRT: Medgyessy beszéde NOL • 2002. július 17. 11:48 • Szerző: M. L. L. Rettentő dolog az, ha képtelenek vagyunk kiterjeszteni, ha nem is a kedvezmény elvét, de legalább a jóindulatot az egész magyarságra - hangsúlyozta a szerdai Magyar Állandó Érteke zleten (MÁÉRT) elmondott megnyitó beszédében Medgyessy Péter. A kormányfő személy szerint életbevágóan fontosnak, miniszterelnökként történelembe vágóan fontos az, amit az értekezlet résztvevőiként együtt tenniük kell . Medgyessy a Bethlen Gáb ori "ahogy lehet" elvét érvényesnek nevezte a kedvezménytörvény végrehajtására nézve is. Mint mondta, a maximumot kell teljesíteni mások minimális provokálásával. A miniszterelnök kabinetje céljai között említette a hagyományok, a nyelv ápolását, a nemzet i identitás megőrzését, növelését az európai integráció keretei között, a jóléti rendszerváltozás - szavai szerint egy kormányzati ciklusnál is hosszabb időt igénybe vevő - programjának megvalósítását és a gazdasági modernizáció átalakítását úgy, hogy az m egalapozza a fenntartható növekedést. Elsődleges fontosságúnak minősítette azt, hogy Magyarország előnyös feltételekkel, azonos jogokkal csatlakozzon az Európai Unióhoz. A határon túli magyarokkal kapcsolatos politika részeként említette a folytonosságot. A kormány a jó örökséget vállalja és tovább viszi, mondta, idesorolva a magyarmagyar találkozókat, az alapszerződések megkötését, a MÁÉRT elindítását és a kedvezménytörvényt is. A lényeges elemek között említette a kormányfő a szülőföldön való boldogulás elősegítését, a határon túli magyarság igényeinek megismerését, feltárását, a szomszédos államokkal, valamint a határon túli magyarok képviselőivel való folyamatos párbeszédet. Mint mondta, megmaradtak, bővülnek, de átláthatóbbá, igazságosabbá, arányosabbá válnak az anyaországból érkező támogatások. Mint az MTI összefoglalójából kiderül, a miniszterelnök a tanácskozáson kezdeményezte, hogy Budapesten hozzák létre a Magyar Nemzet Házát, rendezzék meg egy éven belül a tudós magyarok, valamint a gazdaságban s ikeres magyarok találkozóját, illetve szervezzenek konferenciát arról, hogy az egyházak milyen szerepet töltöttek, tölthetnek be a magyar nemzet életében. Szavai szerint az új intézmény célja egyszerre lenne a nemzeti hagyományok megőrzése és a jövőbe tek intés. Az intézményben bemutatható lenne a magyarság valódi története, a határon túli magyarok identitásuk megőrzéséért folytatott erőfeszítése. Magyar Nemzet Házának a kormányfő szerint a budai Vár valamelyik ma még romos épülete adhatna otthont. Kovács L ászló azt hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarság támogatásához szükséges források döntő részét a stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében az éves költségvetésben kívánja biztosítani a jövőben a kormány. A külügyminiszter előadásában hozzátette: termés zetesen a támogatások elosztása demokratikus módon kell hogy történjen, ezt nem a magyar fővárosban, nem egy minisztériumi irodában, hanem az érintettek bevonásával, döntési joguk csorbítása nélkül kell kialakítani. Hangsúlyozta: minden, a határon túli mag yarsággal kapcsolatos döntést csak az érintettek legitim szervezeteinek, vezetőinek véleményét kikérve és azt maximálisan figyelembe véve lehet meghozni. Kiemelte: pártpolitikai megfontolások nem játszhatnak szerepet a határon túli magyarság ügyének kezelé sében, szervezeteik működésébe
