Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-02
3 — Természetesen érdekeltek vagyunk a támogatási rendszer átláthatóságában, hatékonyságának megismerésében, mert az költsé gvetési pénzből történik, amelyért a mindenkori kormány felelős. Sokan szorgalmazták már, és nem is fölöslegesen, a támogatás átláthatóvá tételét. Az elmúlt ciklusban, de akár korábban is, a határon túli magyarok támogatására jelentős erőforrások álltak re ndelkezésre. Hiszem, hogy ezek döntő többsége az eredeti célt szolgálta, de nem vagyok arról meggyőződve, hogy nem történtek kivételek. Ahhoz, hogy tervezzünk és tovább lépjünk, tisztán kell látnunk, leltárt kell készítenünk az eddigi támogatások hatékonys ágáról. — Markó Béla nemrég azt nyilatkozta, hogy szükségesnek tartaná, hogy az erdélyi magyarság képviselete Budapesten is jelen legyen. Ön szerint szükség van arra, hogy a határon túli magyarságnak az anyaország fővárosában is képviselete legyen? — Ho gyha szorosabbra akarjuk fűzni a szálakat a napi feladatokként jelentkező problémák mentén, akkor teljes mértékben indokolt Markó Béla felvetése. Hiszem, hogy ehhez keresni kell és meg lehet találni a megfelelő formát. vissza G ál Mária NÉPSZAVA A Határon Túli Magyarok Hivatalában sohasem okozott földrengést a kormányváltás (1., 3. old.) Az áprilisi kormányváltás után sokáig az volt a kérdés, hogy az MSZP vagy az SZDSZ veszi át a HTMH vezetését. Mindkét pártból több személy neve felmerült. Az elnöki kinevezés végül magának az elnöknek jelentette a legnagyobb meglepetést. A kolozsvári származású Bálint Pataki József , az erdélyi referatúra fôosztályvezetôje hivatali eskütétele után néhány órával azt nyilatkozta a Szabadság nak: Jómagam is találgattam, ki lesz az elnök, de fel sem merült bennem, hogy én lehetek. A hivatal veteránjának számító Bálint Patakinak azonban megvan már az "elnöki programja": származása és tizenkétéves köztisztviselôi munkája segítette ebben. — Azt mondt a, meglepte a felkérés. — Valóban meglepett, mert nem voltak ilyen ambícióim. A kormányváltást követô hetekben felmerült több lehetôség, több személy neve is elhangzott az elnöki tisztség kapcsán. Én az erdélyi részleg fôosztályvezetôjeként kívülrôl szeml éltem mindezt, s jómagam is találgattam, ki lesz majd a hivatal vezetôje. Eddig a kormányváltások sohasem okoztak számomra gondot, töretlenül tettem tovább a dolgomat. Most is erre voltam felkészülve, csak abban gondolkodtam, hogy folytassam 12 éves munkám at. A hivatal vezetése nem foglalkoztatott. Tudom, hogy az elnökség más minôségû feladatokkal jár, megköveteli hogy némileg bürokratává is váljon a köztisztviselô. Én a habitusomnál fogva nem ítéltem magam erre alkalmasnak. Most is állandóan meglepôdöm, a mikor a régi kollégák hirtelen Jóska helyett elnök úrnak szólítanak. De Bálint Pataki Jóska maradtam, a HTMH "legrégibb bútordarabja"... — Tartozik valamely párthoz? Hogyan lett a HTMH elnöke? — Júniusban lett tízéves a hivatal,de ezt megelôzôen két évig mûködött a miniszterelnökségen belül a Határon Túli Magyarok Titkársága. Én ott kezdtem a munkát, kormányfô tanácsosként. Azelôtt szegedi könyvtáros voltam. Az elmúlt tizenkét év tulajdonképpen ugyanezt a tevékenységet jelentette számomra, függetlenül att ól, hogy milyen színû kormányok voltak épp hatalmon: a határon túli, ezen belül az erdélyi magyarok ügyeivel foglalkoztam. A köztisztviselôi státus önmagában politikai semlegességet követel, a munkám is ezt feltételezte. Vagyis: nem vagyok tagja egyetlen p ártnak sem. Amit eddig tettem, csupán az ügy iránti elkötelezettségbôl, nem politikai indítattásból tettem. Az elkövetkezôkben bizonyos vonatkozásban megváltozik a munkám. Eddig is ismertem az erdélyi magyarság ügyeit, de ezt a kört most lényegesen bôvíte ni kell. Ugyanúgy kell foglalkoznom más
