Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-02
4 határon túli magyar közösségekkel. Nem ismeretlen számomra a többi terület sem, mindenhol jártam, mindenhol vannak kapcsolataim. Mindez bizonyára szerepet játszott abban, hogy felkértek az elnöki tisztség betöltésére . — Van annak "politikai üzenete", hogy egy pártsemleges személyt jelöltek a hivatal élére? — Kinevezésemet nemcsak személyes bizalomként, hanem az intézmény iránti bizalomként fogom fel. Az, hogy a hivatal egyik legrégebbi munkatársát kérték fel, szerin tem a szakmai szempontok fontosságát, ugyanakkor a folytonosságot, a határon túli magyar politika kapcsán érvényesülô belpolitikai konszenzust bizonyítja. Mert tagadhatatlan, hogy Magyarországon a belpolitikai feszültségek ellenére a kisebbségpolitika töre tlen, és konszenzuson alapszik. — A rendszerváltás utáni negyedik kormány lépett hivatalba. A már jelzett folytonosság mellett milyen változást hoztak a kormányváltások? — Ez egy olyan intézmény, amelynek mûködését legkevésbé érintették a kormányváltások . Jelenleg is egy 1992es kormányrendelet alapján mûködünk. Apró módosításokat többször kellett eszközölni ezen a rendeleten, de ezt csak az idôközben kibôvülô feladatok tették szükségessé. Alapvetôen ugyanazt a munkát végezzük, mint 10 vagy 12 évvel ezelô tt. Nagyon szeretném, ha ez a folytonosság fenntartható lenne azokkal a kötelezô változásokkal, amelyeket a megnövekedett feladatmennyiség megkíván. — Szabó Vilmos , a HTMHt felügyelô politikai államtitkár parlamenti meghallgatása során azt mondta, hogy a z elôzô kormány agyonszerette a határon túli magyarokat, és ezen a gyakorlaton változtatni kívánnak. Ön folytonosságról beszél. Az államtitkár kilátásba helyezett változtatásai mire vonatkoznak? — Úgy gondolom, hogy az egyenlô közelségtartás érvényesítése területén — hadd ne használjam az egyenlô távolságtartást, mert ezt a divatos kifejezést egyáltalán nem szeretem — kíván változtatni. Ez az az elv, amely a mindenkori hivatalt kellene hogy jellemezze, de az utóbbi években némiképp sérült. Ugyanakkor a MÁÉ RT mellett mûködô szakbizottságok munkáján szeretne, szeretnénk változtatni. Életet kell lehelni ezekbe a bizottságokba, s a hangsúlyt, hogy megvalósítható legyen, úgy érzem, sokkal többet, vagy legalábbis másként kellene tenni. Ha nincs munkahelyteremtés, vállalkozói kedv és befektetés, a szép szó üres marad. Konkrétumokat kell prezentálnunk, s ez lesz az elkövetkezô négy év legnagyobb és legnehezebb feladata. — Miben áll a HTMH alaptevékenysége? — Mindenekelôtt kapcsolattartás a szomszédos államok magya rságának legitim politikai, szakmai, civil, egyházi stb. szervezeteivel. Ezenkívül, országos hatáskörû szerv lévén, részt vesz a döntéselôkészítési folyamatban, minden olyan kérdésben, amely a határon túli magyarságot érinti. Egyfajta kisebbségi diplomáciá val kapcsolatos tevékenységet is végzünk. A HTMH részt vesz a kormányközi vegyesbizottság kisebbségi szakbizottságainak munkájában. A HTMH elnöke általában a kormányközi vegyesbizottságnak is elnöke, sôt a titkárt is mi adjuk. Munkánk másik fontos vetülete az, hogy folyamatosan jelen vagyunk a határon túli szervezetek, intézmények rendezvényein. — Hivatkozott arra, hogy az elmúlt években jelentôsen bôvült a tevékenységük. Mivel? — Az elmúlt évek talán legnagyobb eredménye, hogy a HTMH aktívan részt vehete tt a MÁÉRT létrehozásában. Ezt a három oldalú fórumot rendkívül fontosnak tartom, mert nem szeretnénk semmi olyant tenni — és ezt a mindenkori magyar kormányra értem — , amivel a határon túli képviseletek nem értenek egyet. Így lesz ez a jövôben is. Hatáskö rünk ugyanakkor kibôvült a kedvezménytörvény koordinálásával is. — Mit tesz konkrétan a hivatal ebben a folyamatban? — Több mint 50 jogszabály, végrehajtási rendelkezés készült el a törvény kapcsán. Ezt a hivatal végezte. A magyar közigazgatáson belül pe dig a HTMH a végrehajtás felelôse. — A kormányváltás óta egyre gyakrabban szóba kerül a kedvezménytörvény módosítása. Elôször akkor, amikor a leköszönt kabinet által kidolgozott módosítási tervezet léte került napvilágra. Rövidesen a Jürgensjelentés kért e annak hatályon kívül helyezését, majd módosítását. Tabajdi Csaba ET delegációvezetô nemrég azt nyilatkozta: reméli, hogy a Jürgensjelentésbôl ôszire már