Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-23
3 „Bulgária befutó lesz Prágában” – nyilatko zta Szvetlozár Panov nagykövet – (Nsz.3.o.) http://www.nepszabadsag.hu/ Cikkek: Bohumil Dolezal Az irányított demokrácia Olyan ellenséggel folyó harc jegyében zajlik a némileg hisztérikus választási kampány Csehországban, amelyet a cseh politika nagy munkával, saját maga teremtett. A közös ellenség elsősorban akkor hasznos, amikor a társadalomban bizonyos fáradtság tapasztal ható a demokráciával szemben, s az a meggyőződés uralkodik, hogy a helyzet túl bonyolult, szükség lenne az egyszerűsítésre. Hasonlóképpen gondolkodott Edvard Benes is 1938ban, a müncheni trauma után: a kisebbségi kérdés megoldásának addigi receptjei csődö t mondtak, ki kellett tehát találni és megvalósítani valami egyszerűbbet és hatékonyabbat. A Benesdekrétumok és a szudétanémetek kiűzése csaknem szabadeséssel került a cseh választási kampány középpontjába. Milos Zeman miniszterelnököt még valamikor az é v elején bőszítette fel az osztrák Szabadságpárt ezzel kapcsolatos politikája. A szomszédoknál viszont nagy felháborodást váltottak ki Zeman későbbi (utóbb ügyetlenül cáfolt) kijelentései a szudétanémetekről mint Hitler ötödik hadosztályáról, vagy az a jav aslata, hogy Izrael ugyanúgy űzze el a palesztinokat, ahogy azt a csehek tették német polgártársaikkal. Amit a szociáldemokrata Zeman elkezdett, azt magáévé tette a Václav Klaus vezette Polgári Demokrata Párt (ODS) is, és saját választási kampányának közp onti témájává emelte a "nemzeti érdekek védelmét". Klaus és Zeman közösen javasolta, hogy a parlament nyilatkozatban mondja ki: érinthetetlenek a dekrétumok következményei. A határozattervezetet minden politikai párttal megvitatták (1989 óta először hívták meg a kommunistákat is), s azok gyakorlatilag vita nélkül, egyhangúlag elfogadták. A "nemzeti érdekek" védelmére indított kampányt támogatja a Právo (Rudé právo címen az egykori Csehszlovák Kommunista Párt központi lapja, ma független napilap), visszafog ottabb vélemények jelennek meg a Mladá fronta Dnesben és a Lidové novinyban - mindkét napilap német kiadók tulajdonában van, és mindkettőt vádolták már azzal, hogy a német érdekeket védelmezi. A nacionalizmus elleni petíció több mint négyszáz aláírója pedi g a külföldi ellenség ötödik hadosztályának címkéjét kapta. Új helyzet alakult ki Csehországban a rendszerváltás után 12 évvel - ismét van állami ideológia. Meg kell védelmezni a veszélybe került nemzeti érdekeket a régiúj ellenséggel szemben ("a gonosz tengelye: MünchenBécsBudapest"), amely a második világháború következményeit próbálja megváltoztatni. A cseh politika számára ez a szudétanémetek kiűzésének és vagyonuk elkobzásának következményeit jelenti. Ezt az ideológiát osztja a teljes cseh politika i színkép, beleértve a köztársasági elnököt és a hozzá közel álló pártokat is. Ők némileg viszolyognak ugyan, de egyikük sem tett semmit az egyértelmű elhatárolódásért. Mindez nagyon emlékeztet az 19451948 közötti évek Nemzeti Frontjára. Nem szabad elfele jteni, hogy a cseh közvélemény nagyobb része támogatja a hivatalos állami ideológiát. Valódi cseh politikai ellenzék nem létezik. A nemzet árulójának és az ellenség szekértolójának minősítik azokat a közszereplőket, akik merészelnek nem azonosulni a hivat alos véleménnyel, ráadásul - mondják - az ellenség pénzeli őket, tevékenységüket akár büntetni is kellene. Íme, az elképzelhető átmenet az irányított demokráciába, amely annyira hasonlatos a valódi demokráciához, mint egykoron a szocialista demokrácia vol t. Az, hogy a cseh politika meddig merészkedik a közvélemény gleichschaltolásában, a körülményektől függ. Mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a veszély, amely a Cseh Köztársaságot fenyegeti, fiktív, azt a politikusok az ujjukból szopták. Továbbá bizo nyára nagy tiltakozást váltana ki a szabad világban a német kiadókhoz tartozó lapok kisajátítása, bizonyos emberek foglalkoztatási tilalmának elrendelése, politikai perek indítása az állami ideológia elutasítóival szemben. Lehet, hogy emiatt is bizonyos ne hézségekbe ütközőnek érzi európai uniós tagságunkat a cseh politika és a cseh közvélemény. Joggal. vissza (A szerző politológus, oktat ó a prágai Károly Egyetemen)
