Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-22
6 A program szerint a választások után elfogadott nemzeti biztonsági stratégia felülvizsgálatra szorul. A dokumentumban megemlítik, hogy jelenleg nincs érvényes katonai stratégia, és hiányzi k több honvédelmi jogszabály. Felróják továbbá, hogy a kormány nem működtet országvédelmi tervezőrendszert sem. „Alapelvünk az, hogy katonai szolgálatot békeidőben csak önkéntes vállalás alapján, hivatásosként vagy szerződéses viszonyban kell ellátni. Ha azonban a haza veszélybe kerül, akkor az általános hadkötelezettség törvényi előírása alapján – a szükséges kiképzés és felkészítés után – minden arra kötelezett honfitársunknak a honvédelem szolgálatába kell állnia” – olvasható a programban. Az MSZP és az SZDSZ a sorkatonai szolgálat megszüntetését és az önkéntes, hivatásos honvédség felállítását a kormányzati ciklus végéig fokozatosan kívánja megvalósítani. Emlékezetes, hogy a szabad demokraták korábban még 2003. január 1jétől szerették volna megszüntetn i a sorkatonaságot. A honvédség átalakításakor a tiszthelyettesi létszámot jelentősen növelnék, a csapatkiképzés és a harci alkalmazás fő teherviselőjévé ugyanis a tiszthelyettesi kar válna. vissza Elfogadták a kormánystrukt úrát NSZ • 2002. május 22. • Szerző: Kéri J. Tibor A következő négy évben a Miniszterelnöki Hivatal mellett 14 tárcával működik a Medgyessykormány – erről döntött kedden a z Országgyűlés. A parlamenti bizottságok ma megkezdik a miniszterjelöltek meghallgatását. A T. Ház elfogadta az eddig csonka médiakuratóriumok kiegészítését az MSZP és az SZDSZ delegáltjaival. Az Országgyűlés első „rendes” ülésnapján, kedden a szocialista és a szabaddemokrata kormánytöbbség csak második nekifutásra tudta biztosítani a parlament határozatképességét, és elfogadni a napirendet. A Fidesz és az MDF képviselői, jóllehet jelen voltak az ülésteremben, de a szavazásban nem vettek részt, vélhetően arra számítottak, hogy a csupán tízfős többséggel rendelkező szocialisták és szabad demokraták nem tudják biztosítani a határozatképességet. Az Országgyűlés elfogadta az új kormányzati struktúráról szóló törvényjavaslatot Lendvai Ildikó (MSZP) é s Kuncze Gábor (SZDSZ) javaslata alapján. E szerint a Miniszterelnöki Hivatalon kívül a jövőben 14 minisztérium lesz. A korábbiakhoz képest két tárcát, a gazdaságit és a közlekedésit összevonják. A megszűnő tárcától a vízügyi feladatokat a Környezetvédelmi Minisztérium veszi át. Megszűnik a Szociális és Családügyi Minisztérium is, egyidejűleg két új tárca alakul: az informatikai, valamint a Foglalkoztatáspolitikaimunkaügyi. A szervezeti változásokon túl egyes feladatköröket is átcsoportosítanak a minisztér iumok között. A volt szociális minisztérium által ellátott munkaügyi, és az oktatási minisztérium által végzett felnőttképzési feladatok a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumhoz kerülnek. Az építésügy, a lakásgazdálkodás és a lakáspolitika teljes fel adatkörét pedig a Belügyminisztérium veszi át. A területfejlesztés és az idegenforgalom ágazati irányításáért a következő ciklusban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter lesz a felelős. Megszűnnek a tárca nélküli miniszteri posztok, a MeHhez kerül a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete, az egyházügyi feladatok kormányzati irányítása. A kincstári vagyonért és a privatizációért felelős kancelláriam iniszter feladatkörét a pénzügyminiszter veszi át. Az új kormányzati struktúráról folytatott parlamenti vitában Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azt hangoztatta: nem kívánják „fenekestül” felforgatni az örökölt struktúrát, de az általuk javasolt ker etek között tudják legjobban megvalósítani a kormányprogramot. A Fidesz és az MDF képviselői azt hangsúlyozták, hogy a mindenkori kormány felelőssége, hogy milyen minisztériumi struktúrával kíván dolgozni, ezért egyik frakció sem nyújtott be módosító javas latokat az előterjesztéshez. Rogán Antal (Fidesz) úgy vélekedett, hogy valójában nem az ésszerűség és a célszerűség, hanem az MSZP és az SZDSZ koalíciós osztozkodása döntötte el a kormányzati struktúrát. A politikus legélesebben a Miniszterelnöki Hivatalt bírálta, melyben szerinte megalakul egy „kis kormány”. – Ez nem lesz más, mint egy megélhetési kiskabinet azon szocialista képviselők számára, akik kiszorultak a kormányzati pozíciókból – fogalmazott Rogán Antal. Balsai István (MDF) példátlannak nevezte, h ogy nem lesz külön közlekedési tárca. Kuncze Gábor (SZDSZ) visszautasította Rogán kijelentéseit, mondván, a MeH a jövőben abban különbözik majd elődjétől, hogy nem lesznek tükörreferatúrák, amelyeken át gyámság alá helyeznék az egyes tárcákat. Kedden megal akult a parlament honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottsága is. A késedelmet az okozta, hogy a bizottság tagjainak C típusú átvilágításon kellett átesniük. A honvédelmi bizottság elnöke Keleti György (MSZP) lett, a nemzetbiztonsági bizottság élére Kövér Lá szló (Fidesz) került. Szerdán és csütörtökön a miniszterjelölteket hallgatják meg a parlamenti bizottságok; a kormányprogramot pénteken és szombaton vitatja meg a T. Ház.
