Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-22
7 Kiegészültek a csonka médiakuratóriumok A T. Ház tegnap kiegészítette a c sonka médiakuratóriumok elnökségeit az MSZP és az SZDSZ delegáltjaival. Emlékezetes, hogy a Magyar Televízió (MTV), a Magyar Rádió (MR) és a Duna Televízió médiatestületei szocialista és szabad demokrata delegáltak nélkül működtek, miután az előző ciklusba n a T. Ház csak a kormánypárti jelölteket választotta meg. A parlamenti pártoknak legalább nyolc fővel kellett e testületeket felállítani, úgy, hogy a koalíció és az ellenzék is négynégy főt jelölhetett. Míg a Fidesz, az FKGP és az MDF meg tudott állapodn i a jelöltek személyéről, az akkori ellenzék nem jutott konszenzusra: a MIÉP követelte, hogy két főt delegálhasson, míg az MSZP és az SZDSZ egyetegyet. A tegnapi szavazással nyolcfősre egészültek ki a testületek, mivel a szocialisták és a szabad demokratá k együttesen négynégy kurátort delegáltak az MTV, a rádió, valamint a Duna Televízió kuratóriumi elnökségeibe. A parlament megválasztotta Agárdi Pétert a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettesévé, Ambrus Györgyöt, Gellért Kis Gábort és S zente Pétert a kuratóriumi elnökség tagjává. Kocsis András lett a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettese, Gombár József, Haraszti Miklós és Kozák Márton a kuratóriumi elnökség tagja. Bíró Sándort, a Hungária Televízió Közalapítvány K uratóriumának elnökhelyettesévé, Halák Lászlót, Hamburger Mihályt és Ördögh Szilvesztert a kuratóriumi elnökség tagjává választották. A parlamenti határozathozatalt megelőzően Pokorni Zoltán (Fidesz) a házbizottság összehívását kezdeményezte, mondván, hogy törvénysértő a jelölési eljárás. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatára hivatkozva a Fideszhez hasonlóan az MDF is úgy vélekedett, hogy frakciójuknak joga van még egy delegáltat jelölni a médiatestületekbe. Emlékeztettek: az AB határozata szerint a korá bban megválasztott kisgazda kurátor immár „semlegessé” vált, miután az FKGP kiesett a parlamentből. Márpedig az ellenzéki és a kormánypárti oldalnak egyenlőnek kell lennie, azaz négynégy fővel kell rendelkeznie a kuratórium elnökségeiben. Végül a házbizot tságban olyan konszenzus alakult ki, hogy a házelnök kérésére a Fidesz és az MDF megnevezhet közösen egyegy jelöltet, megválasztásukról később dönt a T. Ház. vissza Vitát gerjeszt a Benesdekrétum Németországb an NSZ • 2002. május 22. • Szerző: Dunai Péter Németországban komoly visszhangot keltett, hogy Edmund Stoiber bajor miniszterelnök a hét végén a szudétanémetek hagyományos tanácskozásán felszólalva a Benesdekrétumok kapcsán képviselt nacionalista prágai nézeteket kritizálta. Megkérdőjelezte Csehország EUtagságra való érettségét. Otto Schily belügyminiszter, ugyancsak ezen a tanácskozáson keményen nekitámadt St oibernek, amiért a dekrétumügyből választási témát csinál, és „veszélyesen nacionalista” hangot üt meg. Stoiber szavainak súlyt ad, hogy jó esélye van rá: a szeptemberi németországi választások utáni négy évben 2002 – 2006 között (azaz az EUfelvétel terveze tt időszakát is beleértve) ő lesz a keleti bővítés szempontjából kulcsfontosságú Németország kancellárja. Schily egyébként maga is választási témává emelte a dekrétumügyet azzal, hogy annak kapcsán kétségbe vonta Stoiber államférfiúi alkalmasságát. A szoci áldemokrata belügyminiszter egyébként a szudétanémet tanácskozáson – feltűnést keltve – elismerte a Benesdekrétumok jogtalanságát és azok érvényének megszüntetésére szólította fel Prágát. Minapi berlini látogatását követő nemzetközi sajtóértekezletén Medg yessy Péter kijelölt kormányfő is elítélően nyilatkozott a Benesdekrétumokról. vissza „ Jó úton a státustörvény” – áll az EP jelentéstervezetében NSZ • 2002. május 22. Az Európai Parlament külügyi bizottsága szeri nt el kellene kerülni, hogy a Benesdekrétumok ügye befolyással legyen az EUcsatlakozási tárgyalásokra. Ez az álláspont is kifejezésre jutott abban a kompromisszumos formulában, amelyet a parlament tavaszi bővítési jelentésének tervezetéről kedden folytat ott vitában fogalmaztak meg a képviselők. Ugyanennek a módosító indítványnak a másik része viszont felhívja az érintett tagjelöltek figyelmét, hogy ha nemzeti jogrendjük bizonyos területeken ellentétben áll az uniós joggal, akkor ezt a helyzetet orvosolniu k kell. A március végén folytatott általánosabb jellegű vita után a külügyi bizottság kedden a jelentéstervezethez benyújtott különféle módosító indítványokat vette sorra. A jelentés Magyarországról szóló részét készítő Luís Queiró portugál jelentéstevő a módosító indítványokra
