Reggeli Sajtófigyelő, 2002. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-05-22
5 „növekvő források” gondoskodnak majd a közlekedés, az infrastr uktúra fejlesztéséről is: ha mindez a környezetre kevéssé ártalmas módon történik, adókedvezmény is jár. A gazdaságpolitikai célok olyan homályosak, mint maga a program: az öthat százalékos növekedés kilátásba helyezésén kívül csak olyan célokat jelöltek meg, mint például „az életszínvonal jelentős emelése, a modernizáció előrehaladása”. Az infláció további mérséklésének kívánalmáról csak utalás szintjén emlékezik meg a kormányprogram, jóllehet a három százalék körüli – az Európai Monetáris Unió átlagának megfelelő – inflációs mérték elérése feltétele uniós csatlakozásunknak. A program oktatási fejezetében figyelemre méltó, hogy az új kormányzat ötvenszázalékos pedagógusbéremelési javaslatával számolva havonta tízezer (évi százhúszezer) forinttal keveseb b juthat a tanároknak, mint amennyit a jelenlegi oktatási tárca által kidolgozott életpályamodell bevezetése jelentett volna. A baloldal ugyan nem tervezi a kerettantervek eltörlését, de megszüntetné monopoljellegüket. A versenyképes munkaerő című fejezet ben az áll: 2004 végére valamennyi iskolában hozzáférhető lesz az internet, az MSZP – SZDSZ ciklus alatt a középiskolásoknak ingyenessé válik a középfokú nyelvvizsga. A program deklarálja a diákhitel konstrukciójának megtartását és korszerűsítését. „A kor mány gyökeresen demokratikus politikát valósít meg, amely ösztönzi a demokratikus alapértékek és a köztársasági intézmények megerősítését. Egyúttal vállalja a szélsőséges, gyűlöletkeltő, kultúraellenes törekvések visszaszorítását is” – írja a kultúra ügyei vel foglalkozó Alapelvek című fejezet. Leszögezik: visszaállítjuk a művelődés, a kulturális közszolgálat, a média és a művészet autonómiáját. A kormány átalakítaná a Nemzeti Kulturális Alapról szóló jogszabályt, illetve megalkotná a filmtörvényt. Hátrány ban a határon túli magyarok A kormány külpolitikai programpontjainak felsorolásánál említést érdemel az Európai Unióval kapcsolatos kitétel. A megfogalmazás szerint az EUhoz mint „domináns gazdasági partnerhez fűződő viszony egészében lezáratlan”, s a le endő tagság meghatározó feltételeinek alakulása ma még többesélyes. „Az erőviszonyokból és a tárgyalási folyamat jellegéből következik az, hogy a megoldás túlnyomórészt a partnertől függ” – áll a programban, ami az előző kabinet diplomáciájához képest for dulatot jelent: nem egyenlő felek tárgyalásáról szól az EUcsatlakozás kapcsán, hanem már indulásból egy, a tárgyalópartnernél gyengébb pozíciót jelöl ki Magyarország számára. Ismert: az Orbánkormány három egyenlő fontosságú diplomáciai pillérként határo zta meg az euroatlanti integrációt, a határon túliakhoz fűződő viszonyt és a szomszédságpolitikát. Ezzel szemben az új kormányprogram szerint „Magyarország külpolitikai törekvései ma alapvetően integrációs jellegűek.” A dokumentum külön fejezetet szentel a külpolitikai cselekvés kiemelt területeinek, így a szomszédos és térségbeli országokkal fenntartott kapcsolatoknak. „Magyarország biztonsága, nemzeti érdekeink érvényesítése és térségünk stabilitása szempontjából kulcsfontosságú a szomszédos államokkal áp olt viszonyunk” – fogalmaz a program, hozzátéve, hogy e kapcsolatok kulcselemei az alapszerződések. A fejezet ötödik pontjában jelenik csak meg a határon túli magyarok kérdése. A megfogalmazás értelmében az új kabinet külpolitikájának „fontos feladata a le gjobb feltételek kivívása a szomszédos országokban élő magyarság számára a szülőföldjén való megmaradáshoz és nemzeti identitásának megéléséhez”. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése című fejezet kitér az Egyesült Államokkal, illetve az európai közhatalmak kal fenntartott viszonyra, majd külön kiemeli Oroszországot, mint fontos partnert, amely „a belső stabilizálás nehézségeivel küzd, és közben keresi a helyét a nyugati világ szervezeteihez való viszonyában”. A dokumentum szerint „esélyeket tartogathat számu nkra a gazdasági együttműködés elmélyítése a FÁKállamokkal, az arab országokkal, Kínával, Japánnal és más keletázsiai sikergazdaságokkal, valamint az úgynevezett fejlődő világból kiemelkedő középhatalmakkal”. A most felálló kormány megkülönböztetett han gsúlyt helyez majd a bűnügyi hírszerzésre, a felderítőtevékenység és a titkos információgyűjtés intenzitásának növelésére. A program szintén kiemelten kezeli a garanciális szabályok megerősítését és betartását azért, hogy indokolatlanul ne tegyék ki zaklat ásnak a törvénytisztelő állampolgárokat. A kabinet megerősíti a bűnüldöző szervek együttműködését és mérsékli a közöttük meglévő rivalizálást. (Éppen ezen szempontok miatt hozta létre az Orbánkormány a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot, ame lynek felállítását az MSZP és az SZDSZ nem támogatta.) Az MSZP és az SZDSZ növelni kívánja a rendvédelmi szervek közterületi jelenlétét. A városi kapitányságok és a rendőrőrsök megerősítésén túl a polgárőrségi mozgalom terjedésének elősegítését is tervezi k, az önkormányzatoktól pedig nagyobb felelősségvállalást várnak.
