Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-13
7 felháborodottan szólt Verheugen „pálfordulásáról”, mivel az EUbiztos nemrég a parlament plénumán még politikai, jogi és erkölcsi problémáról beszél t a dekrétumok kapcsán. Verheugen egyébként Prágában azt is mondta, hogy a szudétanémetek vagyonának kisajátításáról szóló dekrétumok ma már nincsenek hatással az igazságszolgáltatásra. A szlovák külügyminiszter biztosította cseh kollégáját, hogy Pozsony a Benesdekrétumokkal kapcsolatos hivatalos álláspontját továbbra is Prágával egyeztetve alakítja ki. Eduard Kukan, aki tegnap délelőtt Prágában tárgyalt Jan Kavannal, a cseh diplomácia vezetőjével, a találkozó utáni sajtóértekezleten kijelentette: a Benesdekrétumok elleni támadásokat Pozsony úgy értékeli, hogy azok akadályokat gördítenek Európa jövője elé. Mindketten hangsúlyozták, hogy országaiknak érdeke a visegrádi együttműködés folytatása és elmélyítése. * Nem kap újabb állami kitüntetést Eduard Ben es volt csehszlovák köztársasági elnök, mert a javaslatokat a parlament illetékes szakbizottságai elutasították – írja tegnapi kiadásában a Právo című cseh napilap. Benes újabb kitüntetését néhány cseh politikus javasolta. Vissza Kis segítség a történelemnek A státustörvény filozófiája – összhangban az integrációs szervezetek normáival 2002. április 13. (32. oldal) Szabó Tibor Ritka alkalom a tudománytörténetben, hogy a világban zajló folyamatok és a világ interpretációja idő ben annyira egybeesik, mint ahogyan az elmúlt bő egy évtizedben ez két nagy hatású társadalomfilozófus munkásságában is történt. Francis Fukuyama 1989ben A történelem vége és az utolsó ember című könyvében még azt írta, hogy „egyszerűen a történelem végé nek vagyunk tanúi, tehát az emberiség ideológiai fejlődése befejeződésének, annak, hogy végső kormányzati formaként sor kerül a nyugati liberális demokrácia általános bevezetésére”. Fukuyama azóta szakított saját álláspontjával, és legújabb könyvében már „a nagy szétbomlást” vizionálja. A másik szerzőnek, Samuel Huntingtonnak nem kellett revideálnia A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyvében kifejtett álláspontját. Eszerint „a hidegháború utáni világ összetartásának, széthúzásán ak és konfliktusainak szabályait a kultúra és a kulturális – végső szinten civilizációs – identitások alakítják”. Európa – tágabb értelemben a Nyugat – ennek a sokoldalú, multicivilizációs világnak egyik és egyre kevésbé a legerősebb, legexpanzívabb, legn agyobb hatású tényezője. Lehetséges, hogy a XXI. század Európa hanyatlásának és a rivális civilizációk, elsősorban Kína és az iszlám felemelkedésének kora lesz. Ez a helyzet az Európai Unió döntéshozói számára egyre sürgetőbbé teszi a kontinens összes ors zágának egyetlen politikai, gazdasági, kulturális, vallási egységbe történő integrációját. Egykét évtized múlva bekövetkezik az a helyzet, amelyben az Európai Unió határai egybeesnek az európai civilizáció határaival. Sokan azt állítják, hogy Európa határ ai pedig ott vannak, ahol a nyugati kereszténység határai húzódnak, ahol a román kori, gótikus vagy barokk templomok részei az épített kultúrának. Magyarország ilyen tekintetben – kulturális, civilizációs értelemben – ezer év óta Európa része. Magyarorszá g és tágabb értelemben az egész Kárpátmedence az európai civilizáció határvidéke volt ezer éven át, és évszázadokon keresztül sikeresen szállt szembe az iszlám és az ortodoxia terjeszkedésével. A szinte folyamatos küzdelemben kivérzett magyarság a XVI – XVI I. században és a XX. században azonban már nem tudta megakadályozni az iszlám, illetve az ortodoxia Kárpátmedencei térnyerését.
