Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-11
8 támogatható határozatot kell elérni, amely megnyugtatná a hazai közvéleményt és a külföldi partnereket is. Egyszerű, nem provokáló, senkit sem támadó, ám egyértelmű nyilatkozatot várnak a szociáldemokratá k és a polgári demokraták vezetői a két hét múlva esedékes képviselőházi dekrétumvitától. Kavan bejelentette: az eredeti elképzelésektől eltérően az Európai Parlament nem június 10én, hanem a csehországi választások után vitatja meg a dekrétumok kérdését. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa, aki ma Prágába látogat, német és cseh lapoknak nyilatkozva hangoztatta, hogy a dekrétumok a múlt tartozékai és az EU bővítése során nem lesz szerepük. A hét elején, prágai villámlátogatásán Tony Blair brit minisz terelnök is azt hangoztatta, hogy a dekrétumok nem jelenthetnek akadályt Csehország uniós csatlakozása előtt. A Mladá Frontá Dnes arra mutat rá, hogy az inkriminált dekrétumok mai látószögből ítélve is embertelenségről tanúskodnak, ezért minden külső nyom ás nélkül foglalkozni kellene velük, már csak azért is, mert hiba olyan jogszabályokhoz ragaszkodni, amelyek összeegyeztethetetlenek a modern társadalom normáival. A magyarországi választások első fordulója eredményeihez az idézett lap széljegyzetében kie meli: e választásoknak az az üzenete a cseheknek, hogy az úgynevezett nemzeti érdekek és a nacionalizmus nem szükségszerű téma a választók számára. A magyarok ugyanis nem hallgattak a nemzeti érdekek jegyében pengetett húrokra, ám – írja a lap – Csehország ban továbbra is ezen a hangszeren játszanak. A csehországi képviselőházi választáson 29 párt és mozgalom kíván indulni – jelentették be Prágában a jelentkezési határidő kedd éjféli lejárta után. Václav Havel államfő június 14 – 15re tűzte ki a választások időpontját. Pártok és mozgalmak számára a parlamenti küszöb öt százalék, míg a koalícióknak annyiszor öt százalékot kell szerezniük, ahány tagjuk van. A júniusi választáson csak egy koalíció kíván indulni, mégpedig a Kereszténydemokrata Unió – Csehszlovák Né ppárt, és a Szabadság Unió – Demokrata Unió kétpárti koalíció, amelynek a parlamentbe való bejutáshoz tehát legalább tízszázalékos támogatást kell szereznie. Négy éve, 1998ban 18 párt és mozgalom kívánt indulni, de végül is csak 13 lett megméretve, mert a többiek nem teljesítették a törvény előírásait. Jelenleg valószínűleg azért nagyobb az érdeklődés, mert az indulás feltételei könnyebbek. Míg korábban minden választókerületben 200 ezer koronát kellett letétbe helyeznie egyegy pártnak, addig ma csak 15 ez ret. A választójogi törvény időközben elfogadott módosítása enyhítette az állami támogatások odaítélését is, ami szintén vonzó lehet a pártok számára. Korábban csak az a párt kapott állami támogatást, amely legalább három százalékot ért el a választáson, m íg most ez a küszöb 1,5 százalék. Egyegy megszerzett voksért 100 korona jár. A választókerületek száma az új felosztás szerint 14re emelkedett. Az öt parlamenti párt valamennyi kerületben indul, míg több párt csak egyegy régióban. A legnagyobb választé k Prágában lesz, ahol 25 párt és mozgalom kíván a választók kegyeiért versen geni. További öt kerületben 22 formáció indul, míg más kerületekben kisebb az érdeklődés és a konkurencia. vissza A szlovák parlamentben elbukott az "ellentörvény" 20020411 (a nyomtatott MH cikke) Elbukott az "ellenstátus törvény" a szlovák parlamentben. Igaz, csak két szavazaton múlott, hogy a Dzurindakormányban részt vevő Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) által benyújtott Törvény Szlovákia függetlenségének biztosítására nevű tervezet nem került második olvasatba. A kere szténydemokraták javaslatát támogatta a Vladimír Meciar vezette HZDS, a két szélsőséges nemzeti párt, az SNS és a PSNS, a kormánykoalíciós baloldali SOP és SDL nagy része, valamint a KDH klubja egy képviselőt kivéve. Mária Sabolová döntését azzal indokolta , hogy egy törvénnyel nem lehet megoldani azokat a problémákat, amelyek a magyar kedvezménytörvény életbelépésével keletkeztek. Egyben bírálta a szlovák kormányt és a diplomáciát, mert szerinte hiányzik belőlük a tárgyilagos párbeszédre való hajlam. Egyben jelezte, kész megszólítani néhány magyarországi képviselőt, hogy kezdeményezzék a kedvezménytörvény módosítását. A KDH politikusai Dzurinda SDKÚját tették felelőssé a törvény el nem fogadása miatt, s szerintük ezzel a kormány lehetetlenné tette, hogy az ország sikerrel védekezzen egy másik ország egyoldalú lépései miatt. A törvény ugyanis a többi között különféleképpen szankcionálta volna azokat a szülőket, akik oktatási támogatásban részesültek volna Magyarországon. A vitában ismét magyarellenes hangula t uralkodott, a HZDS képviselői szerint Szlovákiát nem a szlovák kormány irányítja. A törvényt előterjesztő Vladimír Palko (KDH) szerint a magyarországi választások eredményei semmit sem változtatnak a törvény alkalmazásán, hiszen a leendő kormánykoalíció tagjai is a jogi
