Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-04
7 Hivatalosan persze nem alkalmazták őket (fura fintora a sorsnak, hogy épp az SZDSZ által megakadályozni próbált kedvezménytörvény értelmében három hónapig munkavállalási engedély nélkül is dolgozhattak volna), zsebből fizették ki bérüket és mehettek haza. Az erdélyi gyerekek most félnek, hogy akaratukon kívül belekerülnek a nagypolitikába és h íradók vezető híreként beszélnek majd róluk – az eredeti egyezség arról szólt, hogy valami jól fizető, ám könnyű munka várja őket az anyaoszágban. A mélységesen erkölcstelen gesztus jól jelzi a baloldaliliberális erők viszonyulását a határon túli magyaro k kérdéséhez. Amikor az érdekük úgy kívánja, akkor (ki)használják őket, máskor pedig ők a magyar adófizetők szolgálatos ellenségei (elözönlik a magyar munkaerőpiacot, „ingyenes kezelésük” tönkreteszi az egészségügyet, támogatásukra szánt pénznek itthon is van helye stb.). Retorikájuk annyira jól sikerült, hogy a választási drukk a határon túl talán még erősebb, mint idehaza: Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken milliók szorítanak most riadt ijedelemmel a konzervatív kormánynak, hogy nehogy megszakadjon az a pozitív nemzetegyesítő folyamat, amire évtizedek óta nem volt példa. Az emberek nem értik, miért ez az ellenük irányuló zsigeri gyűlölet az SZDSZ és az MSZP vezetőiben. A választások napjának közeledtével egyre több civil szervezet hallatja hangját. Legu tóbb a Magyarok Székelyföldi Társasága fogalmazta meg véleményét a több mint hétszázezres székelység nevében, biztatásul abban a küzdelemben, amelyet a jelenlegi kormány folytat egy gyarapodó, független, összmagyarságban gondolkodó ország megteremtésében. Ugyanígy vélekedtek a székelyföldi városok polgármesterei is, akik március tizenötödikén keltezett levelükben örömmel nyugtázták, hogy az anyaország immár velük is számol, elkezdődött a határmódosítás néküli nemzetegyesítés. Budapesti támogatásból intézmén yek születtek (köztük az Erdélyi Magyar Tudományegyetem), s a kulturálisgazdasági kapcsolatok mellett immár (a magyarigazolványnak köszönhetően) egy jogi kötelék is van magyar és magyar között. Tizenhat város polgármestere írta alá a levelet, amelyből kié rződik az aggodalom a jövő iránt. Lőrincz György székelyudvarhelyi író Tamási szavait kölcsönkérve így fogalmazott: „Jussomat ne vitassátok… Gyönyörű mondatokat kellene írnom, miért Orbán Viktor és nem más, kérve kérném a Magyarországra szakadt erdélyi tes tvéreimet, hogy értünk szavazzanak, ne ellenünk…” Őszintén sajnálom, hogy a határon túli magyarok ügye az egyetértés helyett választásokat befolyásoló belpolitikai kérdés lett. De legalább kiderült: az SZDSZnél napi tízezer forint a határon túli magyar á rfolyama… vissza Világszerte a kormányfő személyiségét és a múltidézés taktikáját elemzik 20020404 (a nyomtatott MH cikke) Orbán Viktor személyéről és politikai taktikájáról, valamint a Terror Háza megnyitása körüli viták ról, ezeknek a szavazókra gyakorolt hatásáról írnak általában a magyarországi választások előtt cikkeket közlő lapok. A Terror Háza körüli vitákról és a történelmi jelképeknek a magyarországi politikában játszott szerepéről írt tegnap a Financial Times. A brit üzleti napilap szerzője szerint az állami elnyomást bemutató múzeum - amelyről bírálói azt mondják, hogy túlhangsúlyozza a kommunizmust - értékes választási eszköz lehet a jobboldal számára. "Sokan úgy vélik, hogy a Terror Háza legalább annyit elmond Magyarország jelenéről, mint a múltjáról" - írja a tudósító, emlékeztetve arra, hogy a létesítményt a miniszterelnök nyitotta meg a választási kampány kezdetén. "Az ünnepélyes megnyitó a Fidesz és a radikális jobboldal gyülekezőhelyévé vált" - fűzi hozzá. "A Fidesz felismerte, milyen fontosak a jelképek Magyarországon" - mondta a lapnak Szabados Krisztián, a Political Capital intézet vezető elemzője. Az ellenzéki szocialistákat ugyanakkor a tudósító szerint gyakran kellemetlenül érintette, hogy a Fidesz tö rténelmi témákat használ a választási kampányban. A múzeum megnyitásakor például kötelességüknek érezték, hogy bocsánatot kérjenek a magyarországi baloldal múltbeli bűnei miatt. Elemzőkre hivatkozva a szerző megjegyzi, hogy a Fidesznek a történelem iránt tanúsított figyelmével sikerült támogatókat elhódítania a MIÉPtől, és ezzel körülbelül két százalékpontot nyert a legutóbbi közvéleménykutatásokban. "A várhatóan szoros választási küzdelemben ezek a számok létfontosságúnak bizonyulhatnak" - fűzi hozzá a Financial Times szerzője. A Terror Háza kavarta érzelmek bemutatásával kezdi magyarországi riportját a Time amerikai hírmagazin európai kiadása is. A Fidesz és az MSZP közötti különbségeket bemutatva a szerző megjegyzi, hogy míg utóbbiak az öregebb nemzed éket képviselik, addig előbbiek vidéken és a 40 alatti korosztályban erősebbek. "A szocialisták európaiságukat hangoztatják, míg Orbán a nemzetiszín zászlóba burkolózik, és a kedvezménytörvénnyel a nemzethez tartozás érzését adta a határokon túl élő 3,5 mi llió magyarnak" - jegyzi meg a cikk. Majd hozzáteszi: a választások egyik megosztó kérdése maga a miniszterelnök, akinek "a nyers, konfrontatív stílusa bosszanthat vetélytársakat és szomszédos vezetőket, de otthon jól hat, főleg a fiatalok
