Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-26
12 magyar kormánynak ebben a kérdésben, mint amit az amerikai jegybank követett a dollár aranyra válthatósága, az aranystandard ügyében évtizedeken keresztül: amíg kis tételben történt csak a valuta aranyra váltása, addig engedték; amikor viszont a külföldi bankok nagyobb mennyiségű dollárt akartak aranyra váltani, akkor pedig felmondták az aranystandardot. Ezzel a politikával elérték, hogy évtizedeken keresztül mindenki hitt az aranysta ndardban, és bízott az amerikai jegybankban, míg nekik lépniük csak a valóban komoly anyagi kötelezettségvállalás veszélye esetén kellett. Figyelembe kell venni azt is, hogy az EUcsatlakozásig csak három nyarat kell már „átvészelnünk” a potenciális munkae rőözön veszélyével a fejünk fölött. Lehet, hogy érdemes figyelni a veszélyt, és kivárni ezt a néhány évet. vissza A szerző geográfus, Európaszakértő Duray Miklós nem hajlandó bocsánatot kérni 20020426 (a nyomtatott MH c ikke) Nincs miért elnézést kérnem - mondta az Új Szónak adott nyilatkozatában Duray Miklós, akit a Kossuth téri nagygyűlésén elhangzott beszéde miatt a szlovák politikusok és a lapok azóta is bírálnak. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető a lelnökének elsősorban azt róják fel, hogy a Fidesz választási érdekeinek szolgálatában beavatkozott a magyarországi választási kampányba, s hogy beszédében Felvidéknek nevezte Szlovákiát. Duray az interjúban cáfolta, hogy az MKP elhatárolódott volna a bud apesti fellépésétől, s hogy az MKP elnöksége egyáltalán megvitatta volna a történteket. Határozottan kijelentette: nem tesz eleget Mikulás Dzurinda kormányfő felszólításának, aki azt nyilatkozta, hogy Duraynak bocsánatot kellene kérnie a szlovákiai választ ópolgároktól. "Ne gondoljuk, hogy egy miniszterelnök, akinek a napjai meg vannak számlálva, utasíthatja a magyarokat arra, hogy milyen szavakat használjanak" - üzente Dzurindának Duray. A szlovákiai magyar politikus ragaszkodik a magyar köznyelvben bevett szóhasználathoz. "Az, hogy kinek vagy melyik népnek mi a neve, az mindenkinek a saját dolga" - fogalmazott Duray, mondván: "Engem több mint ötven évig megsértettek, mert nem voltak hajlandók magyarul írni a keresztnevemet, és mégsem mondom azt, hogy szégye llje magát az egész ország és az összes szlovák." vissza MTI Bírálatok a cseh parlamenti döntés után 20020426 (a nyomtatott MH cikke) Német és osztrák oldalról is bírálat érte a cseh parlament tegnapelőtt ellenszavazat nél kül elfogadott határozatát, amellyel "megkérdőjelezhetetlennek, érinthetetlennek és megváltoztathatatlannak" minősítette a Benesdekrétumokat, de a téma még a lengyelszlovák diplomáciában is napirendre kerülhet. A Magyarok Világszövetsége a velencei bizot tság állásfoglalását sürgeti a kérdésben. Bár Gerhard Schröder német kancellár tegnap kitért a cseh parlamentben elfogadott határozat minősítése elől, egyértelműnek tekinthető, hogy a szudétanémetek kárpótlásában elfoglalt, mereven elutasító cseh álláspont miatt mondta le kora tavaszi prágai útját. Annál szókimondóbb volt viszont Erika Steinbach, a Német Kitelepítettek Szövetségének vezetője, amikor a Benesdekrétumok alapján elüldözött, vagyonvesztett áldozatok iránti minimális szimpátia hiányát vetette a cseh politikusok szemére. Steinbach, aki kereszténydemokrata parlamenti képviselő is egyben, úgy értékeli, hogy a határozat alapján "Benes él", és ez a mentalitás nem hozható összhangba az egyesülő Európa elveivel, sem pedig a koppenhágai kritériumokkal. A CSU, Edmund Stoiber kancellárjelölt pártjának külügyi szóvivője, Christian Schmidt a német hírügynökségnek szintén a negyvenes évek levegőjének újjáéledéséről és izolációs tévútról beszélt. A koalíciós osztrák Szabadságpárt frakcióvezetője, Peter Westent haler Ausztria elleni provokációnak és EUellenes lépésnek tekinti a cseh határozatot, és újból a cseh EUintegráció megakadályozásával fenyegetőzött. Az osztrák ellenzéki szociáldemokraták házelnöke, Heinz Fischer a nacionalista érzelmek feléledésétől óvo tt. Szerinte a cseh jogrendszer EUharmonizációja az igazi kérdés. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) felkéri a kormányt, hogy még az újonnan választott Országgyűlés megalakulása előtt forduljon az Európa Tanács illetékes testületéhez, a velencei bizottság ához, kérve a szerdai határozat és a Benesdekrétumok az Európai Unió törvényeivel való összemérését. Az MTIhez eljuttatott közleményben az MVSZ azzal érvel, hogy a Benesdekrétumok sértik az ENSZ Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát és az Európai Unió ni zzai emberi jogi egyezményét. Patrubány Miklós MVSZelnök álláspontja szerint, ha a magyar kormány a velencei bizottsághoz fordulna a csehországi jogrendszer vizsgálatáért, azzal nem csak az európai közjót szolgálná. Védené a jogait annak a majdnem kétszáz ezer felvidéki magyarnak is, akiknek a Benesdekrétumok alkalmazása "változtatta az életét pokollá". A Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnap Egy nemzeti front címmel s aját nyolc évvel ezelőtti vezércikkét idézte, amelyben merev elzárkózásként jellemezte a cseh politikusok hozzáállását a szudétanémet kárpótláshoz, mert,
