Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-26
13 mondják, ez már egy lezárult történelmi fejezet. A cikk felhívja a figyelmet, hogy a határok, a háború utáni status quo felborításáról szó sincs, a dekrétumvita egyedül a morális kérdésekre összpontosít: előállhatnake bármikor olyan körülmények, amelyek között a kollektív bűnösség elvét próbálják legitimálni? A másik konzervatív német lap, a Die Welt szer int a csehek a határozattal megtiltották a külföldnek, hogy beavatkozzon a kérdésbe, amiről egyébként a választásokig már egy cseh politikussal sem lehet érdemben tárgyalni. Salamoni döntésnek minősíti a Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap a t egnapelőtti cseh határozatot. Mivel nem hatálytalanította a dekrétumokat, sikerült elkerülnie a Cseh Köztársaság területi és jogi integritását aláásó jogkövetkezményeket, másfelől megelőzött egy politikai katasztrófát, mert a cseh társadalom nem járult vol na hozzá egy ennél messzebbre menő revízióhoz. A lap szerint azonban a kompromisszum így sem zárja le a vitát a kollektív bűnösség és kollektív büntetés fogalmát alkalmazó Benesdekrétumok igazságtalanságáról. A cseh és szlovák közvélemény heves tiltakozás a nem tudja elnyomni azok hangját - például Václav Havelét , akik késznek mutatkoztak saját országuk és társadalmuk múltjának kritikus elemzésére. A lengyel lap idézte Dieter Blumenwitznek, a würzburgi egyetem nemzetközi jogi professzorának, az elüldözöt tek kérdésköre szakértőjének véleményét, aki szerint a cseh parlamenti határozat nem oldott meg semmit. Nemzetközi szempontból nincs jelentősége, mert a nemzetközi politikai színtéren az országot nem a parlament, hanem a külügyminiszter vagy a minisztereln ök képviseli, tartalmilag pedig megerősítette a dekrétumok jogi következményeit, amelyek mindmáig érezhetők. Pozsony nem kíván a cseh parlamentéhez hasonló határozatot hozni a Benesdekrétumokkal kapcsolatosan - jelentette ki tegnapelőtt Pozsonyban a szlo vák miniszterelnök. Mikulás Dzurinda elmondta: bár Szlovákia és Csehország a Benesdekrétumokkal folyamatosan egyeztet, Csehország esetében a dekrétumok kérdése "sokkal égetőbb", mint Szlovákiában. Aleksander Kwasniewski lengyel államfőt tegnap estére vár ták Szlovákiába, ahol a kétoldalú és regionális kapcsolatok mellett feltehetőleg a Benesdekrétumok ügye is szóba kerül. Kwasniewski korábbi nyilatkozataiban szintén nem a probléma jogi, hanem erkölcsi oldalát helyezte előtérbe. Leszek Miller kormányfő ma kezdi meg ugyancsak kétnapos prágai látogatását, amelyen korábbi bejelentés szerint egyeztetni fog cseh partnereivel a Benesdekrétumok ügyében is. vissza Zipernovszky Kornél Fejtő Ferenc Magyarfrancia lecke 20020426 (a ny omtatott MH cikke) "Számomra még nyitott kérdés, mennyiben tudja majd Orbán Viktor féken tartani a radikális jobboldalról jövő párthívek retorikáját és akcióit, amelyek nem kevés kárt okoztak Magyarországnak." 1989 decemberében, amikor Mitterrandt elkísé rtem első hivatalos látogatására a rendszerváltó Magyarországra, a már miniszterelnökségre készülő Antall József mellé ültettek a francia elnök tiszteletére rendezett díszvacsorán. Hosszan elbeszélgettünk étkezés közben a felszabadult ország jövendőjéről. Azt mondtam neki, szerintem jó volna, ha az ország újjászervezésének munkáját egy nagykoalícióval, a nemzeti egység kormányával vállalnák, és a párt és ideológiai nézeteltérések megvitatását a későbbi időkre halasztanák. Antall viszont úgy gondolta, hogy a demokráciára és szabadpiaci gazdálkodásra való átállás leghatékonyabb formája egy olyan rendszer, amelyben erős jobboldal versenyezne az ugyancsak erős baloldallal a választó bizalmáért. Végül is azzal váltunk el, hogy majd a történelem dönti el, melyikü nk koncepciója volt helyesebb, melyik felelt meg jobban a belpolitikai és a nemzetközi realitásoknak. Annyi biztos, az április 21ei választási eredmény legalábbis annyiban megfelel az antalli koncepciónak, hogy az új parlamentben erős jobboldali ellenzék néz majd farkasszemet egy erős baloldal képviselőivel, és hogy a továbbra is fennmaradó ideológiai ellentétek és szenvedélyek remélhetőleg nem fogják megakadályozni a jobb- és baloldal együttműködését minden alkalommal, amikor a nemzeti érdekek megvédésér ől lesz szó, beleértve a határon túli magyarok megsegítésének ügyét. Mindenesetre, a nyugati demokratikus közvélemény - és az én szerény véleményem szerint - is a magyar nép kitűnően vizsgázott a "demokratikus játékszabályok" tantárgyából. Mindenekelőtt a választók nagy száma tanúskodik arról, hogy a magyar nép többsége élni akar és élni tud a rendszerváltással megszerzett választójogával. Ebből a szempontból csak helyeselni lehet Orbán Viktor kijelentését, hogy "a magyar jövő elkezdődött" - természetesen 1989ben kezdődött el, és nem 1998ban és nem is 2002ben. Megkezdődött és folytatódott újabb választásokon, és remélhetőleg nyugodt tempóban folytatódni fog ugyanazon az úton, amelyre az első választásokkal lépett: a jogállamiság, a parlamentarizmus, a pl urális demokrácia megszilárdítása és az európai uniós tagság felé vezető úton. Ezt a feltevést támasztja alá a jobb- és baloldali szélsőségek kudarca, amelyre a nyugati közvélemény is fölfigyelt. A MIÉP és a kisgazdapárt kudarcának fő haszonélvezője a Fid esz volt, amely hajdani híveik jó részét magába fogadta. Azt hiszem, a Fidesz viszont nem kevés szavazatot elvesztett amiatt, hogy - legalábbis a közszolgálati médiákban és a kulturális életben - túl sok engedményt tett a szélsőjobb egyre durvább hangú,
