Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-04
3 Cseh parlamenti vita lesz a Benesdekrétumokról – (Nszv.8.o.) http://www.nepszava.hu/ Cikkek: Az EUba tartanak, s múltjuk foglyai Nyugati lapok latolgatják a magyarországi választási esélyeket NSZ • 2002. április 4. A Terror Háza körüli vitákról és a történelmi jelképeknek a magyarországi politikában játszott szerepéről közölt tudósítást szerdán a Financial Times. Az írás szerzője szerint az állami elnyomást bemutató múzeum értékes választási eszköz lehet a jobboldal számára. „Az ünnepélyes megnyitó a Fidesz és a radikális jobboldal gyülekezőhelyévé vált” – fűzi hozzá. Az ellenzéki szocialistákat ugyanakkor a tudósító szerint gyakran kellemetlenül érintette, hogy a Fidesz történelmi témákat használ a kampányban. A múze um megnyitásakor például kötelességüknek érezték, hogy bocsánatot kérjenek a magyarországi baloldal múltbeli bűnei miatt. Elemzőkre hivatkozva hozzáfűzi, hogy a Fidesznek a történelem iránt tanúsított figyelmével sikerült támogatókat elhódítania a MIÉPtől , és ezzel körülbelül két százalékpontot nyert a legutóbbi közvéleménykutatásokban. A Der Standard bécsi lap beszélgetést közölt Paul Lendvay magyar származású publicistával. Az írás szerint Lendvay úgy látja: „A MIÉPhez és publicisztikai környezetéhez k épest az Osztrák Szabadságpárt baloldali szektás párt. Ilyen brutális, nyíltan antiszemita és idegengyűlölő hangot, mint amilyet a MIÉP környezete használ, más európai országban nem ismerek. Ez a Stürmer (a náci párt lapja) hihetetlen stílusa” – mondta Len dvay, de súlyt helyezett arra, hogy megvonja a határt a MIÉP szónokai és választói között. Szerinte sokan azért szavaznak a MIÉPre, mert a rendszerváltás veszteseinek érzik magukat. Különösen Orbán személyét nevezte érdekesnek Lendvay: fiatalsága ellenére a legtehetségesebb magyar politikus, és pártján belüli h atalmi pozíciója hihetetlenül erős. A lap egy másik cikkében Gerhard Mayer azt írta, hogy a MIÉP a parlamentben sok esetben a kormány mellett szavazott, és a párt emberei vezető beosztásokhoz jutottak az állami médiában. Arra is emlékeztetett, hogy Csurka István, a MIÉP elnöke a rendszerváltás előtt népszerű színházi szerző volt, akinek darabjai nem nemzetiek voltak, hanem a városi bulvárt ötvözték társadalombírálattal. A MIÉP 1998ban bekerült a parlamentbe s „ezzel a magyar népképviseletbe bevonult a MIÉP alig leplezetten náci szellemisége” – írta Mayer. A Time amerikai magazin budapesti riportot közölt a választásokra készülő Magyarországról, s egy nyugati diplomatát idézve azt írta, hogy a választás Orbán Viktor miniszterelnök megítélésén dől el – ő nyer i meg vagy veszíti el azt. A hírmagazin szerint a választás tétje a szocialistáknak az, hogy mai vezető gárdájuk számára ez az utolsó esély a hatalom megragadására. A Fidesz és Orbán számára viszont az a remény, hogy övék lenne az első kormány KeletEurópá ban a berlini fal leomlása óta, amelyet újraválasztanak. A választások egyik megosztó kérdése, írta a Time, maga a miniszterelnök, akinek a nyers, konfrontatív stílusa bosszanthat vetélytársakat és szomszédos vezetőket, de otthon jól hat, főleg a fiatalokn ál. A Time szerint a választási hadjárat a keleteurópai helyzet iróniáját tükrözi: ezek az országok az EUtagság küszöbén állnak, s közben zivataros múltjuk foglyai. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a dolgát kemény munkával és nagy lendülettel végző polit ikusként mutatja be Orbán Viktor miniszterelnököt, választási vetélytársát Medgyessy Pétert, a szocialisták kormányfőjelöltjét pedig az 1989es korszakváltás idejének egyfajta reformpolitikusnagyuraként (grandseigneur) méltatja. A tudósító szerint még ny itott a választások kimenetele. Úgy ítélte meg, hogy az eredetileg gyenge szocialistákat éppenséggel a gyakran arrogáns és erőfitogtatón fellépő kormány tette erőssé: a Fidesz stratégái minden hatalmukkal az ország megosztását igyekeztek elérni. vissza Nincs szilárd többség az új ukrán parlamentben NSZ • 2002. április 4. • Szerző: Kőszeghy Elemér Ukrajnában a négyszázalékos küszöböt hat párt, illetve választási tömörülés lépte át a hét végi parlamenti választásokon – jelentette be Mihajlo Rjabec , a Központi Választási Bizottság elnöke. Pártlistán a legtöbb szavazatot (23,52 százalék) a Viktor Juscsenko miniszterelnök vezette Mi Ukraj nánk választási tömörülés kapta. 20,04 százalékkal az Ukrajnai Kommunista Párt követi a második helyen, míg 11,96 százalékot szerzett Leonyid Kucsma elnök pártja, az Egységes Ukrajnáért tömörülés. 7,21 százalékkal az Ukrajnai Szocialista Párt a negyedik, 6 ,93 százalékkal ötödik a Julia Timosenko nevével fémjelzett tömörülés, s végül bejutott még a parlamentbe 6,24
