Reggeli Sajtófigyelő, 2002. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-04-04
4 százalékkal az egyesített szociáldemokrata párt. Figyelembe véve azonban az egyéni körzetekben nyertes képviselők pártbeli hovatartozását is, leg nagyobb frakcióval az Egységes Ukrajnáért rendelkezik majd (119 képviselő). Nehéz lesz viszont az ukrán államfőhöz lojális parlamenti többséget kialakítani. Még abban az esetben sem lenne ugyanis egy táborban a képviselők több mint ötven százaléka, ha a ké t legnagyobb tömörülés kötne szövetséget. A többi párt bevonása viszont nehézségekbe ütközik. Ami egyértelmű: az utóbbi négy év során sem sikerült felszámolni az ellentéteket Ukrajna keleti és nyugati régiói között, sőt úgy tűnik, tovább mélyült a szakadék a két országrész között. Keleten és a Krímben a baloldal ért el elsöprő győzelmet, míg a nyugati megyékben, így Kárpátalján is, a jobboldali erők taroltak. A választás azt is bemutatta, hogy a keleti megyék és a Krím félsziget lakossága továbbra is Moszkv ára koncentrál, míg a másik országrészben inkább Nyugatorientáltak az emberek. Ungvár, 2002. április 3. vissza Vajdaság: őszre népességi adatok NSZ • 2002. április 4. • Szerző: Mun katársunktól Fél éven belül kiderül, hány magyar él a Vajdaságban. Ősszel várható ugyanis az április 1. és 15. közötti szerbiai népszavazás erre vonatkozó, nem végleges adatainak ismertetése, jelentette ki Józsa László, a délvidéki magyarok válas ztott parlamenti és önkormányzati képviselőiből megalakított Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT) elnöke. Szerbiában és a Vajdaságban 11 év után tartanak ismét népszavazást. Az elmúlt időben összeomlott a titói Jugoszlávia, a délszláv térségből, mindene kelőtt a Vajdaságból 4050 ezer magyar menekült el. A népszámlálás választ adhat arra, hogy hányan maradtak az 1991ben nyilvántartásba vett 339,5 ezerből. A kisebbségekre, így a magyarokra vonatkozó adatok különösen fontosak lehetnek a törvényben szavatol t jogok érvényesítése, a központi támogatások odaítélése tekintetében. vissza Kormányzati bagatellek NSZ • 2002. április 4. • Szerző: Kis Ti bor Adrian Nastasénál, úgy látszik, mégiscsak elszakadt a cérna. Tulajdonképpen már az is meglepő, hogy a román kormányfő, ha száját összeszorítva is, de mindeddig tűrte Csurka István folyamatos revizionista vizionálását, és egészen mostanáig vá rt egy diplomáciai tiltakozással. Hiszen a miépesek a kampánykezdet óta megállás nélkül hergelik a szomszédokat a „csonkolt hazával”, a „történelmi jogokkal”, a „következő nemzedékre váró visszaszerzéssel”. Csak találgatni lehet persze, mi indította végül Bukarestet az említett lépésre. Elképzelhető: a pohár azzal telt be Bukarestben, hogy Csurka a kampányfinisre eljutott egészen a „Mindent vissza!” meghirdetéséig. Vagy Nastase már úgy érzi, hogy többé nem egy szalonképtelen párt képzelgéséről van szó, han em a hatalom közeli helyzetbe jutott magyar szélsőjobb kormányzati hangpróbájáról. A legvalószínűbbnek az a verzió látszik, hogy Bukarest mostani nyilatkozatával nem annyira Csurkának, mint inkább Orbán Viktornak üzent. Ami annál feltűnőbb, mert hiszen a m agyar – román paktum óta Nastase tüntetően távol tartotta magát a magyar ügyek kommentálásától – nyilván nem ok nélkül. A paktummal Orbán lényegében megvásárolta Bukarest jóindulatú hallgatását – s talán nemcsak a státustörvényt illetően. Nastase nyilván úgy látja, ő megtette a paktumból ráeső részt – most Orbánon a sor, hogy visszafogja Csurkát revizionizmusában. Mindezt figyelembe véve annál furcsább, hogy Orbánék a román tiltakozás ellenére sem érzik megszólítva magukat. Úgy tesznek, mintha ez az egész ügy nem tartozna a kormányra – sem a szomszédokat irritáló miépes hablatyolás NagyMagyarország helyreállításáról, sem pedig a környezet látható megrökönyödése Csurka „történelmi” igénybejelentése nyomán. Igaz, e kormányzati süketnéma taktika nem újdonság; a z elmúlt négy évben megszokhattuk a külpolitikában is, hogy Orbánék, ha számukra kedvezőtlen dolgokkal kerülnek szembe, nyomban csukának tettetik magukat, vagy ha ez nem megy, akkor igyekeznek eredeti értelméből kiforgatni, bagatellizálni a történteket. Rá adásul Orbánékról leperegnek a státustörvény végiggondolatlanságára utaló figyelmeztetések. Pozsony ezzel kapcsolatos felvetéseire a magyar kormánynak hosszú ideje nincs egyetlen érdemi szava sem; a magyar – szlovák státusvita – hasonlóan a bősi problémához – jegelve van, de kit is érdekelne kampányidőszakban, hogy a státustörvény valójában sem Romániában, sem Szlovákiában nem igazán működik. Talán majd a választások után. vissza Benesvitára készülnek Prágában A cseh parlamen t hamarosan vitát tart a sokat vitatott Benesdekrétumokról, amelyek alapján a
