Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-11
8 házasság. Évszázadokon keresztül ugyanabban az országban éltek együtt, ez később felbomlott és most szeretnénk újra összehozn i őket – s ehhez bizalmat kell teremteni. Ha helyreállt a bizalom, akkor a nehéz problémákat meg lehet oldani. Bizalom híján azonban a legjelentéktelenebb apróság is katasztrófához vezethet. Akárcsak két ember között – ezért is szükséges a megbékélés és a bizalom helyreállítása. Úgy azonban nem lehet megbékélést létrehozni, ha a valóban létező problémákról nem veszünk tudomást vagy elfojtjuk azokat. S ez az, amit a szemére vetek Schröder kancellárnak és Günter Verheugennek is, akik nem vesznek tudomást a pr oblémáról. – Gondolja, hogy a jelenlegi cseh vezetéssel létrejöhet – ahogy ön mondta – a bizalom? Korábban voltak ugyanis olyan hangok, melyek nagy reményeket fűztek egy új cseh kormány megalakulásához. – Igen, létrejöhet. Személy szerint úgy vélem, hogy a június 15i csehországi választások után – függetlenül a választási eredménytől – a Cseh Köztársaságban generációváltás következik be. Egy pragmatikus nemzedék kezébe kerül majd a kormánykerék, amellyel valószínűleg könnyebb lesz beszélni. A szudétanéme t tanács első elnöke vagyok, két éve választottak meg, s azon szudétanémetek közé tartozom, akik már az elűzetés után születtek. Az én nemzedékem Csehországban sokkal inkább pragmatikusabb. A fiatalabbak, a húszévesek, a következő generáció körében pedig a zt észlelem: nem csak hogy pragmatikus, hanem morális nemzedék is. A legfiatalabbak, akik most kezdik tanulmányaikat – sok cseh diákkal, egyetemistával beszéltem már – tudni akarják, hogy mi is történt annak idején és a szüleiknek, nagyszüleiknek kellemetl en kérdéseket tesznek fel a történelemről. Én ezt jó fejlődésnek tartom. – Ön alelnöke az Európai Parlament és Csehország közös bizottságának. Mit gondol, mennyire befolyásolhatja a Benesdekrétumok ügye Prága uniós csatlakozását? – Mint már korábban eml ítettem, az a véleményem, hogy a Benesdekrétumok ellentmondanak a koppenhágai kritériumoknak és az amszterdami szerződés diszkriminációellenes záradékának. Így tehát még az uniós csatlakozás előtt meg kell oldani ezt a problémát. Ha valaki jogsértő dekrét umokat akar bevinni egy jogközösségbe, az olyan, mintha számítógépes vírust hurcolna be egy működő komputerbe – tönkreteszi, illetve veszélyezteti a teljes számítógépes rendszert. Létre kell jönnie tehát egy cseh belső vitának. Ma ez a cseh médiában zajlik – kitűnően egyébként – , a cseh politikusok azonban nem ezt teszik, mivel jelenleg választási harc zajlik. Remélem, hogy a választások után a cseh politikai vita is folytatódik majd. Úgy vélem, cseh nemzeti érdek, hogy megszabaduljanak a Benesdekrétumoktó l. – Bizonyára hallott a Magyarországon és a környező országokban, illetve a térség országai között kirobbant vitáról. Mi a véleménye erről? – Nagyon fontosnak tartom. Ez a példa is mutatja – s ezért nagyon hálás vagyok Orbán Viktor miniszterelnöknek az ügyben kifejtett szavaiért – , hogy ez európai és nem csak kétoldalú probléma. Nem csak Schüssel, Orbán és Stoiber nyilatkozott ez ügyben, hiszen Luxemburg miniszterelnöke, Claude Junker is azt mondta, hogy a Benesdekrétumok nem tartoznak a XXI. század Eur ópájába. Az Európai Parlament is több ízben foglalkozott vele. Ezért nem értem, amikor állandóan azt mondják, hogy ez kétoldalú probléma. Ez ugyanis se nem bilaterális, se nem multilaterális ügy – ez az európai jogrend témája. vi ssza Bécs ragaszkodik a dekrétumok eltörléséhez 20020311 (a nyomtatott MH cikke) Wolfgang Schüssel osztrák kancellár és Susanne RiessPasser alkancellár eltérő éllel, de egyaránt azt követelte, hogy Csehország még az EUhoz történő csatlakozása elő tt távolítsa el jogrendjéből a Benesdekrétumokat. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő szerint Pozsonyban ez szóba sem jöhet. A kancellár üzenetben, az alkancellár személyesen, az ausztriai szudétanémetek szervezetének tanácskozásán szólt arról, hogy a Bene sdekrétumokat még a cseh csatlakozás előtt hatálytalanítani kell. Schüssel azt hangsúlyozta, hogy a szudétanémetek 194546os elűzése jogtalanság, amely nem évül el, s nem fogadható el a közös európai jövő alapjaként. RiessPasser, a koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkancellárja azt hangsúlyozta: a cél nem a cseh csatlakozás megakadályozása, de a prágai kormányon múlik, hogy megteremtse a belépés feltételeit, s azután az FPÖ is támogatja a csatlakozást. A szervezet ünnepi rendezv ényén arról az 54 szudétanémetről emlékeztek meg, akik 1919 márciusában Csehországban egy tüntetésen vesztették életüket, s az esten a hagyományoknak megfelelően részt vettek a két kormánypárt képviselői. Egy minapi osztrák felmérés szerint ugyanakkor a m egkérdezettek 58 százaléka elutasította, és csupán 29 százaléka tartotta helyesnek, hogy Ausztria csak akkor támogassa Csehország csatlakozását, ha rendeződik a dekrétumok kérdése. Az eredmények a szakértők szerint nagyjából egybeesnek az EUbővítés egészé nek
