Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-11
7 cseh csatlakozás előtt el kell érni. Schüssel azt hangsúlyozta, hogy a szudétanémetek 1945 – 46os elűzése jogtalanság, amely nem évül el, s nem fogadható el a közös európai jövő ala pjaként. RiessPasser, a Szabadságpárt (FPÖ) alkancellárja azt hangsúlyozta: a cél nem Csehország csatlakozásának megakadályozása, de a prágai kormányon múlik, hogy megteremtse a belépés feltételeit, s azután az FPÖ is támogatja a csatlakozást. Hans Winkl er, a bécsi külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának vezetője egy interjúban azt hangsúlyozta, hogy erősödik a kérdés „európai komponense”, hiszen már az Európai Parlament és az Európai Unió bizottsága is foglalkozik a Benesdekrétumok kérdésével, me rt azt kell tisztázni, mennyire egyeztethetők össze a dekrétumok a közösség jogrendjével és az emberi jogokkal. Jiri Grusa, Csehország ausztriai nagykövete javasolta, hogy a már évek óta működő osztrák – cseh történészbizottság munkájába ne vonják be az egyk ori monarchia minden államának szakértőit. Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök kijelentése szerint a Benesdekrétumok hatályának megszüntetése „szóba se jöhet.” Ilyen elvárást Szlovákiával szemben egyetlen európai szervezet se támaszt és a dekrétumok h atálytalanítása sem Szlovákia, sem Csehország EUtagságának nem lehet a feltétele. Egy cseh ellenzéki politikus a Benesdekrétumokat ért bírálat kapcsán német – osztrák – magyar összefogást emlegetett hazájával szemben egy berlini rendezvényen. Mint a Frankfu rter Allgemeine Zeitung szombaton beszámolt róla, a Német – Cseh Fórum péntek esti rendezvényén heves vita alakult ki a cseh Demokratikus Polgári Párt (ODS) külpolitikai szakértőjének felszólalása után. Miloslav Bednár – aki állítása szerint pártja álláspont ját fejtette ki – emlékeztetett az amerikai elnök január végi kijelentésére, amely „a gonosz tengelyét” vélte fölfedezni Bagdad, Teherán és Phenjan között. Bednár szerint ilyen „gonosz tengely” Európában is létezik, és azt München, Bécs és Budapest alkotja . E három városból nyomást gyakorolnak Prágára annak érdekében, hogy mondjon le olyan törvényekről, amelyek az európai béke alapját képezik – állította Bednár, nyilvánvalóan a Benesdekrétumokra célozva. A felszólalás után a fórum cseh és német résztvevői hevesen bírálták az ODSpolitikust. „Ha Bednár csakugyan az ODS nevében szólt, akkor felkészülhetünk arra, hogy Prága hamarosan terrorellenes egységeket küld a szomszédos fővárosokba” – írta a FAZ. vissza A Benesdekrétum eu rópai ügy Bernd Posselt: A problémát még Csehország uniós csatlakozása előtt meg kell oldani 2002. március 11. (9. oldal) Ruff Orsolya Ha valaki jogsértő dekrétumokat akar bevinni egy jogközösségbe, az olyan, min tha számítógépes vírust hurcolna be egy működő komputerbe – jelentette ki lapunknak adott interjújában Bernd Posselt, az Európai Parlament (EP) tagja, aki a Magyar Páneurópai Unió és a Hanns Seidel Alapítvány vendégeként a Magyarország az Európai Unió kapu jában elnevezésű fórumon szólalt fel. Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa a múlt héten úgy nyilatkozott: meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg hatályos cseh törvények, melyek az elkobzott vagyontárgyakra vonatkoznak, tartalmaznake diszkriminatív elemeket. Hozzátette: ha igen, akkor valamit tenni kell. Ön hogyan értékeli a bővítési biztos szavait? – A törvények nemcsak a vagyontárgyakat érintik, hanem sok mást is. Csehszlovákiában például létezett egy úgynevezett amnesztiatörvény, m ely valójában büntetőtörvény volt. Ez a németeket, magyarokat és az „árulókat” – ez volt akkoriban a megfogalmazás – törvénytelennek nyilvánította. Vagy ott volt az állampolgárság megfosztásáról szóló dekrétum. De említhetnénk azt is, hogy annak idején egé sz csoportokat nemzetileg megbízhatatlanoknak nyilvánítottak: ők voltak azok a személyek, akik 1929 után egy népszámlálásnál magyar vagy német nemzetiségűeknek vallották magukat. Ha ezek még ma is hatályosak, az egyértelműen ellentmond a koppenhágai kritér iumoknak, valamint az amszterdami szerződés diszkriminációellenes záradékának is. – Mi lehet az oka ennek az úgymond stílusváltásnak? Jelentheti azt, hogy megváltozott az EU hozzáállása ehhez a problémához? – Egyike vagyok a csehek és németek, a csehek é s a szudétanémetek közötti megbékélés élharcosainak. A csehek és a szudétanémetek kapcsolata alapvetően olyan, mint egy felbomlott
