Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-11
6 utódok számára fontos ez a kérdés. Rámutatott: Esterházy János nem követett el bűnöket, halála pillanatáig „jelesre vizsgázott” emberségből és humanizmusból. A koszorúzási ünnepség után a Magyarok Házában emlékülést tartottak, ahol Szarka László történész elevenítette fel a kor szellemiségét és Esterházy János emberi nagyságát. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke kijelentette: a világszövetség támogatja Szlovákia európai uniós integrációs t örekvéseit, de addig felkészületlennek tartja északi szomszédainkat, ameddig nem helyezik hatályon kívül a Benesdekrétumokat és nem rehabilitálják Esterházy Jánost. Az ünnepségen Esterházyemlékérmet adományoztak Lazarovits Ernőnek, a Mazsihisz külpolitik ai vezetőjének, aki sokat tett azért, hogy a közvélemény elismerje gróf Esterházy János az üldözött zsidóság megmentése érdekében kifejtett tevékenységét. Az eseményen jelen volt Esterházy Alice, a mártír politikus lánya is. * Esterházy János 1932től a csehszlovákiai Országos Keresztényszocialista Párt elnöke volt, 1935től Kassa országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. A második világháború idején a szlovák nemzetgyűlésben ő volt az egyetlen, aki felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, majd te vőlegesen is segítette az üldözött szlovákiai zsidóságot. Esterházy Jánost 1944 decemberében magyar nyilasok tartóztatták le Budapesten, majd szovjet lágerbe hurcolták. A szovjet hatóságok 1949ben adták ki a csehszlovák szerveknek. Korábbi halálos ítéleté t köztársasági elnöki kegyelemmel életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy János 1957. március 8án halt meg morvaországi börtönében. vissza Varsó bízik Visegrád jövőjében 2002. március 11. (9. oldal) Stier Gábor Miközben az érintett négy ország a közelmúltbeli viták ellenére Visegrád létjogosultságát hangsúlyozza, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Varsóban már az a kérdés is felmerül, lesze egyáltalán folyta tása a legfelső politikai szintű együttműködésnek. Ezzel szemben a lengyel fővárosban működő Keleti Stúdiumok Központjának KözépEurópával foglalkozó részlegét vezető Stanislaw Tekieli lapunknak alapvetően a cseh, szlovák és magyar választások közelségével magyarázta a most támadt vihart, és úgy vélte, a kampányok elcsitulásával az együttműködés a választások végkimenetelétől függetlenül visszatér a rendes kerékvágásba. Visegrád a kutató szerint azzal is igazolta létjogosultságát, hogy hosszú agónia után, 1 998ban szinte poraiból támadt fel, ráadásul azóta létrejött egy közös pénzügyi alap. A szakértő véleménye egybecseng a lengyel közvéleménnyel, hiszen egy friss varsói felmérés szerint az együttműködésről a szlovákok mellett a lengyeleknek van a legjobb vé leményük. Náluk kétkedőbbek a csehek, míg a magyarok kérdőjelezik meg a leginkább, hogy szükség lesze egyáltalán a visegrádi csoportra az EUbelépés után. A lengyel szakértő ez utóbbi megállapítással nem ért egyet. Az uniós csatlakozási tárgyalások során élesen kiütköző érdekellentétek kapcsán Tekieli természetesnek véli, hogy minden ország saját stratégiát követ. Mindegyik országnak megvannak ugyanis a sajátosságai, ebből következően különbözők az érdekei. Ennek ellenére a fellépés közös elemeit, alapelv eit érdemes leszögezni, egy csúcstalálkozón pedig civilizált módon felmentést lehetne adni azokon a területeken, ahol viszont nem tudnak a tagok együttműködni. vissza Kemény bécsi üzenet Prágának 2002. március 11. (9. oldal) Hírösszefoglaló Wolfgang Schüssel osztrák kancellár és Susanne RiessPasser alkancellár eltérő éllel, de egyaránt azt követelte, hogy Csehország még az unióhoz történő csatlakozása előtt távolítsa el jogrendjéből a Bene sdekrétumokat, ám egy friss felmérés szerint az osztrákok 58 százaléka szerint a dekrétumok miatt nem vallhat kudarcot a cseh csatlakozás. Schüssel kancellár üzenetben, az alkancellár személyesen az ausztriai szudétanémetek szervezetének tanács kozásán szólt arról, hogy a Benesdekrétumok joghatályának megszűntét még a
