Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-08
8 Jeszenszky: Ismerik hazánk törekvéseit 2002. március 8. (9. olda l) Hírösszefoglaló Nem volt különösebb visszhangja a Washington Post véleményrovatában megjelent, egyéni álláspontot tükröző cikknek az Egyesült Államokban, az itteni magyarságot leszámítva – jelentette ki Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet az MTIhez tegnap eljutt atott nyilatkozatában. A nagykövet szerint „az amerikai hivatalos értékelés nem esik egybe az írásban foglaltakkal, amit a cikkel kapcsolatos gyors hivatalos állásfoglalás is tükrözött”. Jeszenszky ehhez hozzáfűzte: „Általában is jól ismerik Magyarországot , eredményeit és törekvéseit. Úgy vélem, hogy ez utóbbit az írás nem befolyásolja érdemben, hiszen más lapokban több kedvező elemzés is megjelent a napokban.” A washingtoni nagykövet úgy ítéli meg, hogy a cikknek négy komoly tévedést tartalmazó állítása va n: a 30as évekre emlékeztető nacionalista törekvések, a hallgatólagos szövetség antiszemitákkal, a mindezek miatt lemondott fehér házi találkozó és az, hogy a Bushkormány az ellenzék győzelmét kívánja. „Az amerikai külügyminisztérium rövid időn belül me gadta a kormány összes illetékes intézményének egyeztetett válaszát. Ez megerősítette, hogy Magyarország fontos szövetséges, méltányolják segítségét a terrorizmus elleni világméretű harcban. Bush elnök telefonja is jelezte, hogy nem a cikk által felsorolt okok miatt nem került sor a fehér házbeli találkozóra. Még az idén számítanak egy kormányfői látogatásra, kapcsolataink további felfutására. Az pedig egyértelmű, hogy az Egyesült Államok nem avatkozik be más országok választási küzdelmeibe, így a magyarors zágiba sem” – áll Jeszenszky Géza nyilatkozatában. A nagykövet mindezt figyelembe véve leszögezte: „Reméljük, hogy a közeljövőben egy olyan írás is megjelenik a lapban, amely tág perspektívában mutatja be Magyarország mai helyzetét, eredményeit, szövetsége si szerepét, tükrözi a rólunk alkotott kedvező hivatalos képet és reagál a megalapozatlan beállításokra is.” vissza Hatályos jogtalanság A cseh alkotmánybíróság nem semmisítette meg a benesi dekrétumokat Nem kétséges: a Benesdekrétumok hatályban vannak. A vitatott rendeleteket nem vonta vissza a cseh törvényhozás. A Cseh Köztársaság alkotmánybírósága vizsgálta a jogszabályt, és noha az indítványozó kérte, nem semmisítette meg a nemzetközi politikai vitára okot adó dekr étumot. Benes elnök 1945. október 25én rendelke zett a magyarokat is érintő vagyonelkobzásokról. A jogszabályt a cseh alkotmánybíróságon megtámadták, az indítványról 1995. március 8án hozott döntést a testület. A Heti Válasz Landi Balázs alkotmányjogászt kérte a dokumentum értelmezésére. Landi szerint a cseh alkotmánybírósági döntés azért is aggályos, mert összemossa a legalitás és a legitimitás közötti határokat. A cseh alkotmánybírák noha a jogállami értékek helyreállításának fontosságát és egyetemes követelményét hangoztatják, az ennek érdekében elkö vetett jogtalanságot igyekeznek minden lehetséges módon elkendőzni. Miért foglalkozott a cseh alkotmánybíróság a benesi dekrétumokkal? Az indítvány előzménye, hogy az Ústí nad Labemi járásbíróság 1993. október 26án kimondta: a 108/1945 számú dekrétum é rvényes része a cseh jogrendnek. Ezt követően az alkotmánybíróságon támadta meg egy beadvány a vitatott rendelkezést. Az indítványozó úgy vélte, hogy az Ústí nad Labem járásbíróság által hozott döntés nemcsak a jelenlegi, hanem az 1945ben érvényes alkotm ánnyal is ellentétes. Egyebek között a dekrétum azért sem tekinthető alkotmányos jogszabálynak, mert a jogállamiság alapelveivel ellentétben egy és ugyanazon személy rendelkezett a törvényhozó, a kormányzati és a végrehajtó hatalommal is. Mindezeken túlme nően - az indítványozó szerint - a dekrétum ellentétes Az alapvető jogok és szabadságok chartájának több pontjával, amelyek az állami hatalom érvényéről és korlátairól, a nemzetiségi jogokról, az alapvető jogok és szabadságok határairól, valamint a tulajdo nhoz való jogról rendelkeznek. Mindezek alapján az indítványozó kérte, hogy az alkotmánybíróság nyilvánítsa a 108/1945 számú dekrétumot kibocsátásától kezdve semmisnek. Kérte azt is: ha az alkotmánybíróságnak -
