Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-07
4 Számítógépek titkos adományozóktól Négy - összesen félmilliárd fori nt értékű - nagy teljesítményű számítógépet adott át tegnap Kolozsváron a Magyar Posta Rt. népes küldöttsége a két erdélyi magyar magánegyetemnek. A Magyar Posta Rt. által összegyűjtött adományokból származó számítógépek közül hármat - tagozatainak három s zínhelyére: Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Csíkszeredába - a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), egyet pedig a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem (PKE) kapott. Az átadási ünnepséggel egybekötött sajtóértekezleten Kalmár István, a Magya r Posta Rt. elnökvezérigazgatója és Tonk István, az EMTE megbízott rektora idei közös munkaprogramot írtak alá. Ez egyebek mellett professzori és hallgatói ösztöndíjak biztosításáról szól. A Népszabadság kérdésére Böröcz István, a Magyar Posta Rt. általán os vezérigazgatóhelyettese elmondta, hogy a számítógépek szélesebb körű összefogásból származnak, de a nagy értékű ajándékozás mögött álló adományozókat nem kívánta nevesíteni. vissza Politikai vagy jogi probléma? Európai s zaktekintélyek a Benesdekrétumok semmissé nyilvánításáról Egymással merőben ellenkező álláspontra helyezkedtek azok a neves európai jogászprofesszorok és politológusok, akiket a Mladá Frontá Dnes tegnapi, egész oldalas összeállításában arról faggatott, h ogy elképzelhetőnek tartjáke a Benesdekrétumok semmissé nyilvánítását. A legnagyobb példányszámú cseh napilapnak csupán Dieter Blumewitz válaszolt egyértelmű igennel. A würzburgi egyetem nemzetközi és államjog tanszékének vezetője szerint nemcsak a hírhe dt rendeleteket, hanem azt az amnesztiát is törölni kellene, amely 1946ban felmentette a felelősségre vonás alól azokat a személyeket, akik közvetlenül a második világháború után különös kegyetlenséggel üldözték el szülőföldjükről a szudétanémeteket. – Ha a jogállam bizonyos körülmények között elkobozhat vagyonokat, akkor kárpóţlást is fizethet – hangsúlyozta Blumewitz, aki szerint a kitelepítettek megelégednének jelképes kártérítéssel is, s főleg annak örülnének, ha végre sehol sem hangoztatnák azt, hogy jogosan üldözték el őket. Ján Drgonec szlovák alkotmányjogász szerint a Benesdekrétumok eltörlésével olyan vagyonjogi háború kezdődhetne, amely némi túlzással akár a fehérhegyi csatáig is visszanyúlhatna. Karl Vasak francia és Manfred Jotter osztrák egyet emi tanár azt állítja, hogy történelmi eseményeket és tényeket nyilvánvalóan nem lehet utólag meg nem történtté tenni. Ezért szerintük a vitát úgy lehetne rendezni, ha a cseh és a szlovák parlament úgy döntene, hogy a kifogásolt rendelkezések a jövőben, pé ldául 2003tól nem lennének hatályosak. JeanMichel Dewale, az Európai Unió bővítésének egyik belga szakértője szerint viszont nem jogi, hanem a közelgő magyar, cseh, német és szlovákiai választások tényéből és a feszült ausztriai belpolitikai helyzetből f akadó politikai problémáról van szó, amelyet néhány német, osztrák és magyar személy provokált ki, a cseh politikusok pedig olajat öntöttek a tűzre. vissza Szilvássy József Konszenzus Egyfelől van a nemzeti érdek, ami szép é s jó dolog. Másfelől van a kampány, ami mocskos dolog. Tudni kell, hogy a kampánynak semmi köze sincs a nemzeti érdekhez. A nemzetnek az állna az érdekében, hogy a miniszterelnök végezze a miniszterelnöki teendőit, utazzék külföldre, találkozzék midenkivel , aki hajlandó találkozni ővele. Személyében nem egy kampányoló magyar pártpolitikusnak teremtenek reputációt, hanem az egész nemzetet ölelik keblükre nyugateurópai barátaink, bár azért meg lett nekik mondva őszintén, hogy őrajtuk kívül is van élet. A kam pányt hataloméhes ordasok folytatják, a nemzeti érdeket ellenben emelkedett államférfiak őrzik tőlük. Olyan pártérdekektől mentesen kell ezeket a kérdéseket kezelni, ahogyan a polgári oldal kezelte például annak idején a magyar – román alapszerződést. Vane, aki nem úgy emlékszik, hogy a vezérszónokaik megdicsérték Horn Gyulát, milyen jelentős lépést tett a Kárpátmedencei stabilitás megerősítéséért, aztán a nemzet érdekében megszavazták a szerződés szövegét, majd a parlamenti büfében áldomást ittak Tabajdi C sabával a külpolitikai konszenzusra? Sőt ma már úgy tetszik, ez a megszépítő messzeségből derengő eset nem is véletlen volt, hanem tendencia. Amikor Horn Gyula aláírta a Vatikánnal a konkordátumot, és azt képzelte, hogy a püspökök hálából majd imádkoznak a dunai alsó duzzasztógátért, a klérus meg tudatta, hogy a hála nem politikai kategória, a polgári oldal akkor is buzgón közbelépett. Felhívták a túlhevült atyák figyelmét, hogy Isten országában nincs baloldal meg jobboldal; ha a Mindenható úgy akarja, akk or bolsevik kutyából is válhat polgári szalonna, ezért nem elegáns dolog a szószékről szavazatokkal kufárkodni. A polgári oldal különben sem szorul rá ilyen módszerekre. Sőt ilyen áron nem is kellene neki a választási győzelem!
