Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-06
12 Az EU bővítésével kapcsolatban is úgy fogalmaz a dokumentum, hogy a csatlakozási folyamatban megfelelő en rendezni kell a kisajátított vagyonok restitucióját. Jan Kavan cseh külügyminiszter nem helyesli ugyan Václav Klausnak azt az ötletét, hogy a Benesdekrétumokat az Európai Unió csatlakozási szerződésében is rögzítsék, de a Format című hetilapnak nyilatk ozva a leghatározottabban kiállt a rendelkezések fenntartása mellett. Indoklása szerint mindez a múlt része, s gyakorlati jelentősége nincs, ám a változtatás a történelmet és az egész cseh jogrendet érintené. Kavan elutasítja azt a feltételezést, hogy az e gész ügynek vagyoni – kárpótlási – vonatkozásai vannak, hiszen, mint mondja: a rendelkezések még csak hivatkozásként sem használhatók fel például restitúciós jogi eljárásokban. Kavan egyébként úgy véli, hogy Ausztriának nemigen van joga a szudétanémetek ne vében szót emelni, hiszen osztrák állampolgárt nem érintettek a német származású csehek elleni intézkedések. Németországgal más a helyzet – mondta a külügyminiszter, aki szerint a cseh politikai vezetés fontolgatja a német antifasiszták egyfajta jelképes k árpótlását. A választási kampány azonban aligha alkalmas időszak bármilyen lépésre – teszi hozzá. Verheugen cáfolja, hogy konfliktus volna Az Európai Unió bővítési biztosa egy keddi nyilatkozatában tagadta, hogy a néhai csehszlovák államfő 1945. májusi r endeletei konfliktust okoznának Németország és Csehország kapcsolataiban. Günter Verheugen a ZDF televíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy mindkét ország számra világos: a Benesdekrétumok „idejétmúltak, mivel sem a mai európai jogrendnek, sem a cseh jogrendnek nem felelnek meg”. A második világháború után Csehszlovákiából egy elnöki rendelet alapján vagyonvesztésre és kitelepítésre ítélték a több mint hárommilliós német ajkú kisebbség túlnyomó részét, és „lakosságcsere” keretében kiutasítottak tö bb tízezer felvidéki magyart, akiknek a helyére magyarországi szlovákok érkeztek a szlovák országrészbe. A kitelepítéseket a győztes szövetségesek is jóváhagyták az 1945 augusztusában lezajlott potsdami értekezleten. Az EUpolitikus szerint az igazi kérdést az jelenti, vajon a hatályos cseh jogszabályok, amelyek az elkobzott vagyontárgyak visszaszolgáltatására vonatkoznak, tartalmaznake diszkriminatív elemeket. „Amennyiben a válasz igenlő, akkor tenni kell valamit” – szögezte le a bővítési biztos. Szavai sze rint az európai egyesülésnek éppen az az egyik feladata, hogy túllépjünk a múltból fakadó problémákon, és jobb, közös jövőt építsünk fel. „Személy szerint engem nagyon elszomorít, hogy ezek a kérdések most igen átlátszó motívumokból fakadóan az asztalra ke rülnek. Úgy vélem, sokkal jobb volna nyugodt légkörben beszélni ezekről a kérdésekről. A Benesdekrétumok tárgytalanok, ha azt akarjuk, hogy ezt a cseh parlament hivatalos határozatba foglalja, akkor erről tárgyalni kell – ez azonban nem változtatna a rend eletek jogellenes voltán.” Verheugen érdekesebbnek tartja azt a kérdést, amelyről voltaképpen szó van a dekrétumok örvén: az elkobzott vagyonok visszaadását. „A cseheknek van egy törvényük, amely a visszaadást szabályozza. Ha ebben a törvényben olyan eleme k találhatók, amelyek ellentétesek a mai európai normákkal, akkor ezt a törvényt módosítani kell. A prágai kormány már kinyilvánította hajlandóságát erre. Nem értem hát a nagy hűhót, ehelyett arra volna inkább szükség, hogy visszatérjünk a jószomszédi együ ttműködéshez” – hangoztatta a ZDF televízióban az Európai Unió bővítési biztosa. Berlin nem kívánja felmelegíteni a vitát A Benesdekrétumoknak semmi közük nincs Csehország európai integrációjához – nyilatkozta lapunknak Budapesten Markus Meckel, német szo ciáldemokrata (SPD) képviselő, a német parlament külügyi bizottságának tagja. Németország elvben egyetért a magyar kormányfővel a dekrétumok megítélésével kapcsolatban, viszont aggasztónak tartja, hogy Orbán Viktor felvetése éppen az EUcsatlakozási tárgya lások döntő szakaszában okozott kommunikációs zavarokat a visegrádi országok között. Meckel szerint Orbán kijelentésével nem tett szolgálatot Németországnak, mert Berlinnek erre egyrészt nincs szüksége, másrészt a német politikában konszenzus van arról, ho gy a Benesdekrétumok ügyét nem „melegítik fel”. Az 1997es német – cseh megállapodást erről még Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, az ellenzéki CSU/CDU kancellárjelöltje is elfogadta – hangoztatta Meckel. A német kormány nem követel kompenzációt a kitelep ített, vagyonuktól megfosztott németekért, és ezt a kérdést nem is melegíti fel, hacsak a cseh pozíció nem változik – utalt Václav Klaus volt kormányfő felvetésére, hogy a Benesdekrétumok váljanak az uniós csatlakozási szerződés részévé.
