Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-06
13 A MIÉP esetleges koalíciós szerepvállalásáról Meckel úgy vélekedett: ez önmagában nem fogja akadályozni Magyarország EUcsatlakozását, hiszen ezzel kapcsolatban az uniónak nincs elfogadott feltételrendszere. Meckel emlékeztetett: a nyugateurópai államok figyelemmel kíséri k a fejleményeket, de egy kormányt nem az összetétele, hanem konkrét tevékenysége alapján ítélnek meg. vissza I. E. Szászi Júlia USA: emberi jogi kritikák A jelentés rendőri túlkapásokat, antiszemita diszkriminációt említ hazánkban A magyar kormány általánosságban tiszteletben tartotta polgárainak emberi jogait, de néhány területen súlyos problémák vannak – állapítja meg az amerikai külügyminisztérium az em beri jogok világméretű helyzetéről készült idei jelentésének Magyarországot taglaló fejezetében. A jelentés szerint az elemzés tárgyát képező elmúlt évben a rendőrség túlzott erőt alkalmazott a gyanúsítottakkal szemben: megverte, illetve más zaklatásoknak tette ki őket. Történtek túlkapások a romák, illetve a külföldi állampolgárok sérelmére is. A hatósági eljárás során a gyakorlatban nem mindig érvényesült a tisztességes bánásmód elve. Az ügyészek és a bírák gyakorlatilag korlátlan idejű előzetes letart óztatásban tarthatják a gyanúsítottakat. A hatóságok kísérletet tettek a romák néhány városból történő kiűzésére. Ehhez – olvasható a jelentésben – egyebek közt a számlák nem fizetése szolgáltatott alapot, és az intézkedés gyakorlatilag a roma lakosság szá mára gettó létesítését jelentette. Továbbra is létezik Magyarországon antiszemita és rasszista diszkrimináció. Az elmúlt év során számos – különösen a romák sérelmére elkövetett – rasszista motivációjú támadást jelentettek. A romák társadalmi diszkrimináci ója súlyos probléma maradt – állapította meg az amerikai külügyminisztérium emberjogi jelentése. A dokumentum szerint a magyarországi zsidó közösség tisztségviselői arra panaszkodnak, hogy a kormány nem eléggé határolódik el a szélsőjobboldali MIÉP kódolt antiszemita megnyilatkozásaitól. A dokumentum kitér arra is, hogy tovább létező gond az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek sérelmére – prostitúciós, illetve kényszermunka célzattal. Magyarországon súlyos probléma maradt a szexuális zaklatás és a munkahelyi megkülönböztetés. A jelentés részletesen taglalja az egyes emberjogi területeket. A szólás- és sajtószabadságról szóló alfejezet felhívja a figyelmet arra, hogy számos beszámoló szerint a politikai alapon kinevezett testületi tagok beavatkozt ak az állami tulajdonú rádió adásaiba. Csak a Fidesz vezette kormány delegáltjai ültek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió médiatestületében, annak ellenére, hogy a törvény az arányos politikai képv iseletet írja elő. Magyar reagálások a dokumentumra Tordai Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetője szerint nem lenne szerencsés, ha a kampányidőszakban véleményt mondana az amerikai jelentésről. Osztojkán Béla, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke, a Lungo Drom szóvivője megalapozottnak tartja a romákkal kapcsolatos megállapításokat. Kérdésünkre közölte, hogy a cigányokkal szembeni megkülönböztetés a korábbi években is erős volt, jelentős változás sajnos nem történt. Horváth Al adár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke emlékeztetett arra, hogy az amerikai külügyminisztérium következetesen számon kéri Magyarországon a demokrácia hiányosságait, a politikai antiszemitizmust és a cigányellenességet. Úgy tűnik – folytatta a polgárjogi vezető – , hogy a magyar kormányzat propagandaanyagai nem tudják elfedni azokat a súlyos jelenségeket, amelyek szinte az élet valamennyi területén jelen vannak. Horváth különösképpen aggasztónak nevezte, hogy a „hiteles roma érdekképviselet és szakmai munk a helyébe a hatalmat kiszolgáló, könnyen kezelhető cigány szervezetek léptek”. Tabajdi Csaba (MSZP), az Országgyűlés emberi jogi és kisebbségi bizottságának tagja a jelentés kapcsán hangoztatta, hogy a dokumentum által tükrözött magyarországi előítéletessé get főleg két dolog erősítette fel. Az MSZP képviselője elsőként említette, hogy a Fidesz politikája a társadalmat a „mi és ti” alapon osztotta ketté, ami az előítéletességnek az egyik legnagyobb forrása. Tabajdi szerint az előítéletesség másik forrása az, hogy a Fidesz nem hajlandó elhatárolódni a MIÉPtől, amelynek retorikája pedig szélsőséges, antiszemita. vissza munkatársainktól MTI - jelentés
