Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-04
6 regionális viszonyokat, illetve sértik az amerikai üzleti érdekeket. Az emberi jogok védelme, a fellépés a politikai szélsőségek ellen továbbra is része az amerikai nyilvános diplomáciának. Ezt jelezte Brinker nagykövet tavalyi kitétele az általa a magyar politikai elitben tapas ztalt antiszemita jelenségekről. Az amerikai illetékesek megerősítették: a nagykövet asszony hivatalos álláspontot közvetített. Nehéz lenne tagadni az összefüggést a nyugati kapcsolatok értékelése és a szomszédsági politika változásai között. Az Orbánkorm ány számára megkönnyítette a regionális együttműködést, hogy Szlovákiában Dzurinda lett a miniszterelnök a harcosan magyarellenes Meciar helyett. A szomszédos Romániában a kormányváltás ellenére stabilizálódott a magyar közösség politikai szerepe. Jugoszlá viában is kedvező változás történt Milosevics bukásával, s a magyar párt kormányra kerülésével. Az Orbánéra eddigi legfontosabb önálló nemzetközi lépése a státustörvény, más néven a kedvezménytörvény elfogadtatása volt. A miniszterelnök és legközelebbi po litikai barátai nyilatkozataiból azóta kitűnt, korszakos jelentőséget tulajdonítanak e lépésnek. A mozaikszilánkokból kialakítható az orbáni politikai vízió, sőt a sokszor hiányolt jövőkép is. A miniszterelnök kijelentése szerint a kedvezménytörvénnyel val óságos lépést tettek a nyolcvan éve elszakított magyar nemzetrészek „újraegyesítésére.” A nyilvánosságban Orbánék a mai napig nem dolgozták fel a kedvezménytörvény nemzetközi fogadtatását. Az európai szakértők velencei bizottságának értékelését meglehetős szabadsággal kezelték, s nem tárják a társadalom elé a különböző tánclépések, gyakori szövegváltoztatások okait. Arról nem is szólva, hogy továbbra sem világos, valójában hogyan konzultáltak a törvényszövegről a szomszédos kormányokkal. Nem véletlen a gyan ú, hogy a magyar kormány ezt a vállalkozást csupán belpolitikai, magyar nemzetpolitikai ügyként kezelte. A leginkább érintett szomszéd országok kormányai viszont mindezt ügyeikbe való beavatkozásnak, politikai pökhendiségnek, a hatalommal való visszaélésne k érzékelték. Erre bizonyíték, hogy Orbán megfenyegette a szlovákokat: megvétózza NATOfelvételüket, ha akadályozzák a kedvezménytörvény érvényesülését. A revízió évtizedekig volt a Trianon utáni politika fő témája. Mostanra viszont realitásként merül fel, hogy az egységesülő, belhatárokat vesztő Európában természetes módon múlhat ki Trianon öröksége. A politikai tervezők bennfentes csoportjai azonban fel tehetően nem erről gondolkoznak. Elszórt sziporkákból állhat össze a kormányfői gondolatkísérlet egésze. E szerint a magyar gazdasági fejlődést érdemes lenne dinamizálni a szomszédos országok olcsó és képzett magyar munkaerejével. Úgyis eleget panaszkodnak az idetelepült nagy multik, hogy már nem oly’ olcsó és bőséges a rendelkezésre álló szakembertartalék. A „gazdaságiélettérelmélet” csak részelem ebben a szerkezetben. Sokan feltételezik: egyes politikai stratégák nem bíznak abban, hogy az országot egyham ar felveszik az Európai Unióba. Egyébként is Brüsszel túl magasra emeli a normákat. Az osztrák példa pedig arra intette Orbánt, hogy az EUtagság az ő belpolitikai szabadságát is korlátozná. Nem múlik el nap, hogy pártjából valaki ne utalna arra, hogy a Cs urkapárttal való koalíciót csupán az akadályozza, hogy ez a szövetség gátolhatná az unióhoz való csatlakozást. Miközben ahol lehet, bőven kölcsönöznek a MIÉP EUellenes frazeológiájából és tématárából. A sorozatosan ideológiát és szövetségeseket váltó Fid esz számára nincsenek tabutémák és tiltott szövetségesek. A MIÉPszövetség sem az, bármennyire normasértő is ez a párt nyugati szemmel. Sőt, sokan utalnak arra, hogy éppen a nemzetközi politikában merítenek legtöbbet a jobboldali radikálisoktól. Ilyen lehe t a regionális vezető szerep bizonyos politikai körökben felfelbukkanó lopakodó eszméje is. Ezek az elgondolások nem az egységes Európán belül, az ottani játékszabályokhoz alkalmazkodva képzelik el a magyarországi és a szomszédos országokban élő nemzetrés zek újbóli találkozóját. A gondolatkísérlet szerint FideszMagyarország viszont vezető szerepet játszhat a szűkebb régióban: az EUból kimaradók élére állhat. Erre elég alap lehet az atlanti tagság, a kedvező gazdasági növekedés, az, hogy az elmúlt évtized ben hazánk kapta arányosan a legtöbb működőtőkét Nyugatról. Nemcsak a kedvezménytörvény megmentése, hanem Románia ilyen célból való megnyerése lehetett az oka az Orbán – Nastase paktumnak is. A hatalmi párt fő reprezentánsainak sok megnyilvánulása arra utal, hogy köreikben már meghonosult ez a terv. Ez a fő oka annak, hogy a választási kampánynak témája lett az ország külpolitikája, hogy nincs konszenzus a parlamenti többségért vetélkedő középpártok között sem. vissza Miklós Gábor A különbözőségek Európája Silvio Berlusconi A Hétnek 2002. március 3. 20:29 MNO A Hét műsorában Járai Juditnak adott interjút Silvio Berlusconi, olasz miniszterelnök, az európai egyesítés témájában. Az olasz politikus az Európát egybefűző, motiváló é rtékekről és érdekekről beszélt. Az olasz miniszterelnök budapesti tartózkodása alatt Járai Judittal készített interjújában
