Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-04
7 elmondta: Egy ország ma akkor működik, ha kevés adót fizetnek az emberek, a gazdaság a csekély szabályozás mellett fejlődik és ez növeli az ország versenyképességét. Ha ugyanis a gazdaság fejlődik,az államnak több bevétele lesz, amit a szociálisan hátrányos helyzetűek támogatására fordíthat. Járai Judit felvetette a gazdasági szempontok mellett az erkölcsi megfontolásokat is. Berlu sconi válaszában kifejtette, egy európai ország csak akkor funkcionál, ha az egészséges gazdaság mellett az emberekben egészséges erkölcs is van, melyben az építeni akarás, a bizalom, és a szenvedély dominál. A milliárdos olasz kormányfő, a konzervatív, jobboldali európai megerősödését kommentálva szólt arról, pozitívnak tartja ezt a folyamatot, mert Európa kifejlesztését, melyen nemcsak a gazdasági aspektusokat, hanem az ideológiai tényezőket is ért, csakis egy liberális konzervatív alapelvekre támaszkod ó vezetés viheti véghez. A riporter kérdésére, hogy Olaszország mennyiben tudja támogatni Magyarország uniós felvételét, Berlusconi úgy válaszolt, hogy Itália nemcsak politikai támogatást nyújt a csatlakozni vágyóknak azzal, hogy mindig elsőként áll ki a keleti bővítés mellett, de saját vidékfejlesztésük kárára gazdasági segítséget is kíván nyújtani. Hangsúlyozta, a Nyugat részéről ez egyfajta morális kötelesség is, hiszen Magyarország is ugyanannak a kulturális örökségnek a letéteményese. A kulturális kötődések mellett felmerült a jövő Európakoncepciója is. Berluscon három dolgot emelt ki a jövő Európájával kapcsolatban: közös hadsereg, közös külpolitika, egységes pénz. Szerinte ez a három összetevő biztosítja, hogy Európa külpolitikailag a világ egytl en szuperhatalmát alkotó USAval egyenrangú külpolitikai pozícióba kerüljön. Mindazonáltal kiemelten fontosnak tartotta az egyes országok nemzeti jellegének, szuverenitásának, egyedisgének megtartását. Európa a különbözőségek Európája - fogalmazott. vissza Zeman magyarázkodni kényszerült 2002. március 3. 14:16 MTI Milos Zeman cseh kormányfő vasárnap megismételte azt az állítását, hogy a szudétanémetek a II. világháború idején elárulták Cs ehszlovákiát és Hitler ötödik hadoszlopa voltak. Ugyanakkor leszögezte, hogy kijelentéseivel nem kívánta kollektív módon elítélni a szudétanémeteket. Zeman - akinek a szudétanémetekről elhangzott korábbi megnyilatkozásai megzavarták Prága és B erlin viszonyát, s éles nemzetközi bírálatokat váltottak - a Prima kereskedelmi televízióban sugárzott interjújában állításai alátámasztására elmondta: 1938ban a szudétanémetek 90 százaléka voksolt Konrad Heinlein Szudétanémet Pártjára. Második érvként pe dig arra emlékeztetett, hogy 1942ben Heinlein Bécsben nyilvánosan kijelentette: a szudétanémetek Berlinnel egyetértésben minden tőlük telhetőt megtettek Csehszlovákia szétveréséért, s a nemzeti szocialista eszme győzelméért. Zeman szerint azonban még ez sem jelenti azt, hogy a szudétanémetek kollektív módon
