Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-04
4 Schüssel kárpótlást vár Prágától Schüssel osztrák kancellár szerint Csehországnak kárpótlásban kellene részesítenie a Benesdekrétumok által elüldözötteket. A nemzetközi sajtó változatlanul élénken kommentálja az ezzel kapcsolatos vitát. A Benesdekrétumok nem tehetők meg nem történtté, de gondoskodni kell arról, hogy ma ne legyen jogi hatásuk, mert a mai Európában nem lehet az emberi jogokat sértő dekrétumok alapján álló ítéleteket hozni – mondta egyebek között Wolfgang Schüssel osztrák k ancellár a Der Standard című liberális bécsi lapban szombaton megjelent interjújában. Schüssel azt ajánlotta Prágának, hogy dolgozzon ki kárpótlási megoldást az elüldözöttek számára. Ausztria példájára hivatkozott, amely önként, tulajdonképpen külső nyomás nélkül megállapodott mind a volt kényszermunkások, mind a vagyoni károkat szenvedettek kárpótlásáról. A kancellár szerint jogilag nem szükségszerű, hogy kártérítési perek induljanak, ha a cseh kormány tesz lépéseket. A Benesdekrétumok eltérő szudétanémet , illetve cseh értelmezésével foglalkozik a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. A kommentátor szerint a Benesdekrétumokról alapvetően két megcáfolhatatlan állítást kellene igaznak tekinteni. Az első, hogy a dekrétumok által az etnikai tisztogatás és a ko llektív büntetés a cseh jogrend részévé vált, míg a második az, hogy a dekrétumok logikus következményei a nácik által kirobbantott háború jogtalanságainak. A lap úgy látja, hogy amíg nem jutnak el a felek valamiféle közös értelmezéshez, addig a dekrétumok kísérteni fognak, hiszen már jelenleg is úgy Csehországban, mint Németországban, Ausztriában és Magyarországon is a belpolitikai harc témájává váltak. A Neue Zürcher Zeitung szerint teljesen soha be nem hegesedett sebek szakadtak fel, amikor viszály tört ki a Benesdekrétumok körül, és sokan szemrehányó értetlenséggel fogadták azt a törvényt, amellyel a magyarok az ország határain túl élő magyar kisebbségeket igyekeznek támogatni – írta a lap, amely szerint „nem véletlen, hogy a kérdés éppen most merül fel , akkor, amikor a tárgyalási ködön át lassan körvonalazódik a tagjelöltek uniós felvétele. A kérdés az, hogy összeegyeztethetőe az unió jogi normáival az a jogrend, amely még mindig tartalmazza a dekrétumokat. Prága – és kisebb mértékben Pozsony is – attó l tart, hogy a dekrétumok semmissé nyilvánítása nyomán kártérítési követelések áradata indul meg.” Az uniónak, amely eddig nyugati egyesület volt, KözépEurópában meg kell tanulnia, hogyan lehet mozogni egy olyan terepen, ahol a történelem máig be nem fede tt árkokat ásott – írja a lap. A Die Welt kommentárjában KeletEurópa nyugatiságát, azaz EUkompatibilitását latolgatja. A szerző szerint a Nyugat eddig nemigen adott tanácsokat a keleti szomszédoknak arra vonatkozóan, hogyan bánjanak a szabadsággal és az igazsággal. Márpedig a kelet- és középeu rópai országok lemaradása ezen a téren szembeötlő – hangoztatja a lap. vissza hírösszefoglalónk Romániát a NATOtagság kötheti végleg a Nyugathoz Még nem született egyértelmű döntés a NATObővítésről, de Magyarországnak elem i érdeke, hogy Románia az északatlanti szövetség tagjává váljon – jelentette ki Kolozsváron SzentIványi István SZDSZügyvivő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. SzentIványi István SZDSZküldöttség élén járt a hét végén Kolozsváron, ahol az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör (SZEK) tartotta IV. országos konferenciáját. Az SZDSZdelegáció az RMDSZ vezetőivel és román liberális vezetőkkel is tárgyalt. A külügyi bizottság elnöke a Népszabadságnak elmondta: Romániát a NATOtagság köthet i végképp a Nyugathoz, és felgyorsíthatja az ország európai integrációját. Mivel ez a magyar és a román állampolgároknak egyaránt érdeke, Románia NATOtagságát Magyarország egyértelműen támogatja. Rámutatott: a romániai magyarság gondjaira a liberálisoknak van válasza és ez a közösségek önszerveződésére alapul. Mindaz, amit az RMDSZ az elmúlt romániai választások óta tett, a romániai magyarság, a magyar – román kapcsolatok és Románia érdekeit szolgálta. A szövetség realista politikája a kezdeti félelmekre rác áfolt, a román kormánypárttal nemrég kötött megállapodás ígéretesnek tűnik, ám annak értékét teljesítésének mértéke határozza majd meg. A SZEK konferenciáján számos vezető román értelmiségi jelent meg, köztük Smaranda Enache , a Pro Európa Liga elnöke és Ga briel Andreescu, a romániai Helsinki Bizottság (APADORCH) képviselője. A román liberálisok küldötteivel együtt arra figyelmeztették az RMDSZ vezetőségét, hogy a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) kötött együttműködési megállapodásnak a demokratikus elvek sza bnak határt. Többen úgy értékelték: a képviselőházban nemrég elfogadott titoktörvény megszavazásakor a szövetség nem vette figyelembe, hogy a jogszabály közösségellenes, és nem felel meg az európai normáknak.
