Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-27
11 A NATOtagjelöltek bukaresti csúcskonferenciáján világossá vált, hogy egy nagyobb léptékű bővítés felé halad a szövetség - jelentette ki kedden Martonyi János magyar külügyminiszter, miután kétoldalú megbeszélést folytatot t Adrian Nastase román miniszterelnökkel. A magyar külügyminiszter ismét arról biztosította a román kormányfőt, hogy Magyarország nagyon határozottan támogatja Románia NATOtagságát. Természetesen minden jelöltnek meg kell felelnie a csatlakozás i feltételeknek, de optimista vagyok. A mostani konferencia azt mutatta, hogy a dolgok a szélesebb bővítés irányában mozognak - mondta. Martonyi János szerint a vilniusi tízek mostani konferenciája jelentősen előmozdította a bővítés ügyét. Mint hangsúlyo zta, a magyar biztonságpolitika elképzelése a Baltitengertől a Feketetengerig húzódó egységes biztonsági övezet, amely "a földrajzi kontinuitás jegyében megteremti a mindannyiunk biztonságát növelő biztonságpolitikai egyneműséget". A kétoldalú kapcsola tokról szólva egyetértettek abban, hogy azok minden területen lendületesen fejlődnek. Egyetértettünk abban, hogy a kedvező széljárást ki kell használni, s mindkét országban a legmagasabb szinten adott az elhatározás a folytatáshoz - fogalmazott Martonyi. A hamarosan sorra kerülő magyarországi választásokkal kapcsolatban azt mondta: ezek kimenetelét természetesen nem lehet megjósolni, de itt a folyamatosságnak van és lesz döntő szerepe. A magyarromán kapcsolatok szilárd alapon állnak és tovább fognak javu lni. Rámutatott: a jelenlegi magyar kormánynak minden körülmények között az a szándéka, hogy a kétoldalú kapcsolatokat legalább ugyanolyan erővel fejlessze a választások után is, mint ahogyan most teszi. Mint elmondta, jelezte a román kormányfőnek, hogy a folyamatosság mindenképpen adott lesz a magyarromán kapcsolatokban. Prágát sokkolta az EPtervezet 2002. március 27. (9. oldal) Somogyi Mátyás (Prága, Csehország) A cseh politikusok körében mély ellenérzést váltott ki az Európai Parlamen t külügyi bizottságának Csehországot értékelő jelentéstervezete, amely nagy teret szentel a Benesdekrétumoknak. A tervezet egyebek közt azt írja a dekrétumokról, hogy azok diszkriminálták a németeket és a magyarokat, következményeikkel elindítottak egy fo lyamatot, amely során megfosztották őket jogaiktól, és elűzték őket otthonukból. A jelentés, ha az Európai Parlament jóváhagyná, az EU legkeményebb támadását jelentené a dekrétumok ellen, állítja a cseh sajtó. Jan Zahradil, a képviselőház külügyi bizottsá gának alelnöke szerint a határozati javaslat csehellenes és az Európai Parlament egyes öntelt képviselőinek felfogását tükrözi, miszerint ez a testület saját szája íze szerint értelmezheti a történelmet. Ales Pospisil külügyi szóvivő szerint a dekrétumok e lemzéseiből nem derült ki, hogy azok nem lennének összhangban a koppenhágai kritériumokkal. Prága úgy látja, a jelentéstervezet, amely júniusban kerülne az EP plénuma elé, figyelmen kívül hagyja a dekrétumokat „kihűltnek” tekintő cseh véleményt, valamint a kérdést végérvényesen lezáró 1997. évi cseh – német nyilatkozatot is. A dekrétumokkal kapcsolatos cseh állásfoglaláson semmit sem változtat Bern Posselt szudétanémet vezető bocsánatkérése, mondta Vladimir Spidla, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke. M agyar támogatás Romániának A szakértők egyeztetéseket kezdenek Orbán Viktor javaslatairól 2002. március 27. (9. oldal)