Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-27
7 igaze, hogy pénzért adta el az ukrán szélsőségeseknek a magyar szavazatokat, illetve igaze, hogy a négy év alatt egyetlen fo gadóórát sem tartott a választóknak, igaze, hogy Magyarországról kapott pénzeken kampányol? Más jellegű röplapok is megjelentek a Vérkeparti városban. Egy röpirat szerzői a Trianon előtti határok visszaállítását és úgy mellékesen a cigányság kiirtását kö vetelik. A röpiratokkal az Ukrán Biztonsági Szolgálat foglalkozik, de a szerzők kilétét egyelőre nem sikerült kideríteni. A legtöbben egyébként úgy vélik: a választási kampány még nem érte el a csúcsot, az igazi vihar a hét utolsó két napjára várható, és l esz még meglepetésben bőven része az állampolgároknak... Beregszász, 2002. március 26. Státustörvény romastratégia nélkül? Magyarországi cigány vezetők a határon túliak kedvezményeiről NSZ • 2002. március 27. • Szerző: Munkatársunktól A magyarországi romák tiltakozás nélkül tudomásul vennék, ha a kormányzat támogatná a határon túli cigány közösségeket – nyilatkozta lapunknak Osztojkán Béla, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke és a Lungo Drom szóvi vője. A roma politikus azokra a Népszabadságban ismertetett dokumentumokra reagált, amelyeket szakértők készítettek a Külügyminisztérium, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala vezetői számára a státustörvény cigányságot érintő következményeiről. A szak értők becslése alapján hozzávetőleg háromszázezer romániai, szlovákiai és szerbiai cigány kívánja igénybe venni a státustörvény kedvezményeit. Az egyik megállapítás szerint mind a magyar adófizetőkből, mind a magyarországi romák képviselőiből ellenérzéseke t váltana ki, ha a magyar kormány nyíltan vállalná a határon túli cigányság támogatását. Az elemzők szükségesnek tartják egy külpolitikai cigánystratégia kialakítását. Osztojkán elmondta, hogy az Országos Cigány Önkormányzatnak és a Lungo Dromnak nincs érd emi kapcsolata határon túli magyar vagy nem magyar anyanyelvű roma közösségekkel, és arról sincs tudomása, hogy a kormányzat megkezdte volna az említett stratégia kimunkálását. Hozzátette, hogy az országos önkormányzat képviselői igény esetén készséggel ad nak tanácsot a stratégia kidolgozóinak. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint – bár az Orbán – Nastase megállapodás elméletileg több millió romániai cigány előtt nyitotta meg a határokat – a valóságban nem kell attól tartani, hogy roma népvándorlás indul el Magyarország felé. Az erdélyi magyarok viszont feltehetőn nagyobb számban vállalnak majd munkát idehaza, ezzel pedig a magyarországi romák foglalkoztatási helyzete tovább romlik. Minden országnak elsősorban a saját állampolgárainak ér dekeit kell szem előtt tartania – mondta – , a román kormány felelőssége, hogy a román állampolgárságú cigányokat megfelelő társadalmi esélyekhez juttassa. A magyar kultúrához is kötődő romániai cigányok számára pedig a magyar államnak ugyanolyan támogatási formákat kellene biztosítania ahhoz, hogy a szülőföldjükön boldogulhassanak, mint amilyenekben a magyar származású román állampolgárok részesülnek – hívta fel a figyelmet Horváth Aladár. Erdély: százhúszezer magyarigazolványkérés NSZ • 2002. március 27. • Szerző: T. Sz. Z. A csaknem kétmilliós romániai magyarság soraiból eddig hozzávetőleg 120 ezren igényeltek magyarigazolványt, köztük erdélyi magyar ajkú ci gányok is. Nagy Zsolt , az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a státustörvény romániai alkalmazásának követésével megbízott RMDSZtisztségviselő a Népszabadság kérdésére elmondta: az igénylők között vannak ugyan erdélyi magyar anyanyelvű cigányok is, de számszerű ny ilvántartással nem rendelkeznek. Kifejtette: az RMDSZnek nincs külön cigánystratégiája. Ám a szövetség ellátja az érdekképviseletét mindenkinek, aki magyarnak tartja magát, aki magyar anyanyelvűként él Erdélyben, s így a magyar közösség része. Az RMDSZ ne m figyeli tehát külön azt, hogy az erdélyi magyar ajkú cigányság soraiból hányan igénylik a státustörvény nyújtotta kedvezményeket. Az ügyvezető elnök szerint természetszerű jelenségről van szó: a státusirodákban sokan – köztük cigányok is – érdeklődnek a törvény biztosította kedvezményekről, s ez általános, a magyarok esetében is tapasztalható jelenség. – Nem tudnék százalékokat mondani, mert nem vezettünk ilyen kimutatást, s nem is lenne helyes vezetni – érvelt Nagy Zsolt. Az ügyvezető alelnö k nem tart attól, hogy a tanügyi támogatás érdekében magyar iskolákba beiratkozó roma gyermekek az erdélyi magyar oktatás színvonalára káros hatással lennének. Sőt örülnének annak, ha minél több roma gyermek iratkozna magyar iskolába, mert ezáltal ők is ma gyar oktatásban részesülhetnének. Bejutnának egy oktatási hálózatba, hiszen számos helyen az a legfőbb gond, hogy a cigány gyerekek semmiféle
