Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-27
8 oktatási formába nem kerülnek be. Másfelől az oktatás minősége elsősorban a pedagógusokon, az oktatási intézmények en múlik, s nem pedig azon, hogy azokban milyen származású diákok tanulnak – hangsúlyozta. A rossz tanuló felel NSZ • 2002. március 27. • Szerző: Blahó Miklós Ezt a kormányt valahogy mindig félreértik. Semmi sem úgy van, ahogyan azt az Egyesült Államokban vagy az Európai Unióban gondolják, hanem egészen másképpen. Ilyenkor jönnek a kínos és hivatalos eszmefuttatások, történelmi kioktatások, magabiztos visszaut asítások. Jeszenszky Gézának a The Washington P ostnak küldött ügyetlen válaszlevelétől a Benesdekrétumokat és az EU bővítését érintő miniszterelnöki megszólaláson át az autópályaépítés nemzeti jellegéig. Jórészt sértődötten, értetlenül állva a partnerek értetlensége előtt. Bush elnök egyszerűen nem f ogadta Orbán Viktort, a NATOszövetséges ország kormányfőjét. Úgy érzi, hogy ezt a szövetséget Budapesten nem veszik kellően komolyan. S hagyjuk most Prágát, Pozsonyt, Bukarestet, Varsót: a Benesdekrétumok ügyében Verheugen bővítési biztos tette helyre a magyar miniszterelnököt, aki mármár EU hatáskörbe sorolta e csehszlovák örökség eltörlésének kezdeményezését. A napokban meg Bolkestein belső piaci biztos „értetlenkedett” az autópályaépítések finanszírozása miatt. Hiába mondták neki, hogy itt a nemzeti tőke megerősítéséről van szó, ő megismételte a brüsszeli álláspontot: az uniós normáknak megfelelő közbeszerzés nélkül nem lehet az EUhoz csatlakozni. Ezt elmondták már sokszor, ám itthon ilyenkor beindul a félreértéselhárító gépezet, amelynek működésétő l minden sokkal rosszabb lesz. Az autópályák esetében azt hallhatjuk, hogy az uniónak azért fáj a sztrádafinanszírozás módja – állami garanciák mellett a Magyar Fejlesztési Bank hitelfelvételein keresztül a kormányzat által kiválasztott magyar vállalkozókk al – , mert nem nyugateurópai cégek kapták a megbízást. A bökkenő csak az, hogy ezek az érvek a külföldi tőkét riasztják el, s még tovább növelik a választásokkal együtt járó bizonytalanságot. Magyarország tőkevonzó képessége választások nélkül is csökken. Csehország, Szlovákia, Horvátország is kezdi utolérni, sőt elhagyni. Ott privatizálnak, itt meg leálltak, sőt visszaállamosítanak. A lista meg egyre hosszabb: Mol gázüzletág, Ferihegy, Antenna Hungária, autópályaépítés, energiaárak adminisztratív korláto zása. Vagy Postabank, amelybe ömlik a közpénz, kétszázmilliárd forintot jóval meghaladó összegben. A miniszterelnök közben arról beszél, hogy nem a tankönyvek alapján kell a gazdaságpolitikát csinálni, hanem a józan észre, a kormány és a vállalkozók nemzet i összefogására hagyatkozva. Nyilván ezt is sokan félreértik. Mert miközben a kormányzat magyar modellről, a külső hatásokkal dacoló gazdasági sikerről beszél, a számok másra, ijesztően romló folyamatokra utalnak. Az adatok felsorolására is kormányzati sér tődés a válasz, meg a rutinos mutogatás a világgazdasági visszaesésre. Ám éppen a visszaállamosítás, a privatizáció hiánya bomlasztja az egyensúlyt. Meg persze az, hogy a költségvetést gazdaságösztönző szerepre kárhoztatták, ám a támogatásokat politikai al apon osztották szét, így az esetleges és átmeneti kedvező hatás is csak nagyon korlátozottan érvényesülhetett. A forint felértékelődésére játszó, ezért szigorú monetáris politika lenyomta ugyan az inflációt, de vele együtt a növekedési ütemet is. A kedvező tlen hatásról árulkodik a fizetési mérleg nagy januári hiánya is, amelynek nem sok köze van a világ recessziójához. A gazdasági növekedés, amely 2000 elején még csaknem hétszázalékos volt, mostanra három százalék alá süllyedhetett, s ötévnyi emelkedés után a foglalkoztatás is csökken. S lanyha a beruházási kedv is. A nem tankönyvi gazdaságpolitikának így tankönyvi következményei lettek. Bírálja a kormányt az Európai Parlament kész ülő jelentése Az EUbővítésről készülő idei első jelentésének tervezetében az Európai Parlament üdvözli a kedvezménytörvény végrehajtásáról Magyarország és Románia között létrejött egyetértési memorandumot, Magyarországot és Szlovákiát pedig arra sürgeti, hogy találjanak kölcsönösen elfogadható megoldást erre a problémára. Az unió képviselőtestületének külügyi bizottsága a héten kezdte meg a vitát a tervezetről, amelynek Magyarországgal foglalkozó részét idén is Luís Queiró portugál jelentéstevő készíti. A dokumentum szerint a parlament tudomásul veszi Magyarországnak az Európai Bizottság bővítésfinanszírozási javaslataival szemben felhozott kifogásait, de reméli, hogy ezen a területen is sikerül mindkét fél számára elfogadható megoldást találni. A jele ntéstevő sajnálatosnak tartja, hogy a magyar Országgyűlésben mindeddig nem sikerült
