Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-20
4 Dzurinda: Régen kialudt lángok NSZ • 2002. március 20. • Szerző: Füzes Oszkár Nem kell se visszavonni, se eltörölni, mert régen érvényüket vesztették – jelentette ki tegnap a benesi dekrétumokról az Európai Parlament (EP) külügyi bizo ttságának ülésén Mikulás Dzurinda. A szlovák kormányfő „régen kialudt lángokhoz” hasonlította a dekrétumokat, s mivel érvénytelenek, szerinte megvizsgálni se kell őket. Ha azonban az EP ragaszkodik ehhez, akkor Pozsony kész segíteni, bár – ahogy mondta – „ nem érdemes visszamenni a múltba”. Az eurohonatyák legtöbb kérdése a szlovák – magyar viszonyt firtatta. Dzurinda megismételte, hogy kormánya a jó szomszédi viszony érdekében viszszafogja a magyar státustörvény bírálatát – de kifogásolja, hogy a jogszabályok némelyike területen kívüli hatályú, és etnikai alapon megkülönböztető. Ezek ellentétesek a nemzetközi joggal és a velencei bizottság ajánlásaival is – vélekedett. Például ilyen a szlovákiai magyar gyerekek anyanyelvi iskoláztatásához nyújtott segély, vagy az, hogy ma Szlovákiában tizenegy intézmény működik közre a státusigazolványok kiállításában. Mint mondta, a vegyes házasságokban is zavarokat okoz a törvény. Hozzátette, hogy a jogszabály miatt romlott a szlovák – magyar viszony, de „Pozsony m indent megtesz a megoldásért”. – Minden gond elkerülhető lett volna, ha a törvény elfogadása előtt érdemi konzultációk folynak – összegezte. Dzurinda megerősítette: május közepén Pozsonyban megtartják a visegrádi négyek és a három Benelux állam következő c súcstalálkozóját. Meglepetésre elsőként Milos Zeman cseh kormányfő jelezte részvételét. Biztos résztvevő a luxemburgi és a lengyel kormányfő is. Dzurinda érzékeltette, hogy a budapesti csúcstalálkozó lemondása utáni problémákat a maga részéről lezártnak te kinti. vissza Népszámlálás kezdődött Romániában NSZ • 2002. március 20. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Népszámlálás kezdődött Romá niában, amelynek eredményei sok erdélyi településen a kisebbségi jogok gyakorlása szempontjából meghatározóak lesznek. A legutóbbi, 1992es népszámlálás adatai szerint Romániában 1,625 millió magyar élt. 120 ezer kérdezőbiztos járja március 18 . és 27. között Romániát, hogy a lakosság számát, nemzetiségi, anyanyelvi, vallási és gazdaságitársadalmi megoszlását, s az ország lakásállományát felmérje. A hatóságok tavaly szerették volna a népszámlálást elvégezni, de a felkészületlenség miatt a halas ztás mellett döntöttek. A romániai sajtó több ízben is szóvá tette a hiányosságokat. Az RMDSZ és a magyar egyházak viszont kiterjedt kampányt folytattak annak érdekében, hogy a kérdőívek buktatóira felhívják a figyelmet. A püspökök körlevélben emlékeztette k, hogy „vallási és nemzeti hovatartozásuk vállalása hitbeli és erkölcsi kötelesség”, hiszen a népszámlálás eredménye „a következő tíz esztendőben nemzetközi téren is fontos hivatkozási alap” lesz, s ezért a magyarság számarányának pontos rögzítése „életbe vágóan fontos”. Román hagyomány szerint a listán „székely nemzetiség” és „székely nyelv” is szerepel, amelyeknek arányait a statisztikai hivatal külön is tudni szeretné, bár végösszegét – az ígéretek szerint – majd a magyarok számához adják hozzá. Szintén szerepel a nemzetiségi listán a „csángó” kategória, nekik a román és a magyar anyanyelv között kell választaniuk. Romániában legutóbb 1992ben rendeztek népszámlálást. Akkor az országban 22,81 millió személy élt, a magyar nemzetiségűek száma 1 millió 625 e zer volt, az összlakosság 7,1 százaléka. Közülük 1 millió 599 ezren az erdélyi megyékben éltek, ahol arányuk 20,7 százalék volt. Azelőtt 1977ben volt népszámlálás, amikor is az ország 21 millió 560 ezer lakosából 1 millió 714 ezer fő, azaz 7,9 százalék va llotta magát magyarnak. vissza Martonyi: hiszek KözépEurópában A külügyminiszter előadás az ELTE Jogtudományi Karán 2002. március 19. 19:55 Udvardy Zoltán A következő négy év me ntálisan is az Unió jegyében telik el, a magyar népnek el kell sajátítania a közös európai tudatot – hangoztatta Martonyi János külügyminiszter az ELTE Jogtudományi Karán tartott előadásában.
