Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-02
4 ellentétesek a közösségi joggal. De nem akarjuk, hogy egy rossz joganyag eltörlése még rosszabb joghelyzetet okozzon. Kavan elhatárolta magát Václav Klaus cseh parlamenti elnök javaslatától, hogy Prága erőltesse be a csatlakozási szerződésbe a Benesdekrétumokat. "A cseh kormánynak eszében sincs európai problémát kreálni egy történelmi kérdésből, erre az unió s em hajlandó" - fogalmazott. Verheugen tagadta, hogy Gerhard Schröder német kancellár a Benesvita miatt mondta volna le prágai útját. Szerinte a német kormány nem veti fel ezt a kérdést, "csupán néhány német politikus áll elő vele". - A dekrétumok sorsa s oha nem volt feltétele, de még része sem az uniós csatlakozási tárgyalásoknak, és én erősen remélem, hogy nem is lesz az. Az emberi jogok mai érvényesülését nem rontják a mai Csehországban és Szlovákiában a dekrétumok - mondta. V issza Economistértékelés Orbánról Legfrissebb számában elemzést közöl Orbán Viktorról a brit The Economist. E szerint "az elmúlt hónapokban Magyarország rámenős, futballozó, 38 éves konzervatív kormányfője mindenkit felboszszantott, kivéve talán saját szavazói többségét". Elképzelhető, hogy a jövő hónapban a középeurópai posztkommunista trenddel dacolva a választók újabb ciklusra bizalmat szavaznak neki. A lap emlékeztet, milyen viszályt kreált Orbán szomszédaival, Brüsszelben és az EU más országaiban "élénk nacionalizmusával". A lap szerint ez a szó KözépEurópában csúnyának számít, de Franciaországban és NagyBritanniában nem annyira pejoratív. Brüsszel haragszik Orbánra, hogy a státustörvényt a szomszédok megkérdezése nélkül vezette be, és idegesek attól is, hogy nem hajlandó kizárni az antiszemita MIÉP támogatásának elfogadását egy kisebbségi kormány esetén. A lap végkövetkeztetése: a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos agg odalmak túlzottak lehetnek. Érthető, ha Magyarország Trianon után az évszázadok óta német ajkú és szláv országok közé beszorított felebarátait össze akarja hozni egymással. "Lehet, hogy Orbán kellemetlen szomszéd és durva ellenfél. Európában is kényesnek b izonyulhat. De tehetséges vezetője középeurópaiak egy új fajtájának, akik elsősorban önérdekből csatlakoznak az unióhoz. A brüsszeli fejesek joggal óvakodnak attól, hogy az ilyen embereknek megmondják, mit tegyenek. Még az is megeshet, hogy majd szívják a fogukat és behunyják a szemüket, ha a rettenetes Csurka segít Orbánnak kormányon maradni." Vissza Schuster: Nem kell érvényteleníteni a dekrétumokat Rudolf Schuster szlovák államfő szerint nincs szükség a Benesdekrétumok érv énytelenítésére; értékelni kell őket, s bocsánatot kérni azoktól a személyektől, akiket a dekrétumok alapján igaztalanul meghurcoltak. - A kollektív büntetések sosem jók, mert azok mindig ártatlan embereket is érintenek - jelentette ki Schuster abban az in terjúban, amelyet a Právo című prágai baloldali lap pénteki kiadása közölt. - A háború után, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy milyen szenvedéseket okozott a fasizmus, mindenki megértette, hogy a vétkeseket meg kell büntetni. Jöttek az említett dekrétumo k, de a teljesítésüket már senki sem ellenőrizte. Most, annyi idő elteltével nem a dekrétumok érvénytelenítése, hanem azok kiértékelése lenne a jó - állítja. Schuster, aki keletszlovákiai német családból származik, kifejtette, hogy őket is kedvezőtlenül érintették a Benesdekrétumok, holott a családnak a fasiszták elől Magyarországra kellett menekülnie, mert legidősebb bátyja partizán volt. Ennek ellenére a háború után, amikor bejöttek az oroszok, és kiadták a Benesdekrétumokat, a család is a kitelepíten dők listájára került. A kitelepítéstől végül is az mentette meg őket, hogy édesanyja megbetegedett, s az orvos nem engedélyezte az utazást. A Benesdekrétumok és az Európai Unió alapelvei, szellemisége nem férnek össze egymással - jelentette ki Habsburg Ot tó, a Páneurópai Unió elnöke pénteken Szombathelyen. Szavai szerint a dekrétumok kérdése jogi alapkérdés, amelyet jogi úton is kell rendezni. Alexis Wintoniak, az Európai Néppárt főtitkárhelyettese az MTI jelentése szerint úgy fogalmazott: Orbán Viktor mi niszterelnök igen korrekt választ adott Brüsszelben. - Igaza volt, amikor rámutatott arra, hogy az európai történelemben vannak még megválaszolatlan kérdések, és ezeket csak az együttműködés szellemében, politikai úton lehet megválaszolni - mondta a konzer vatív politikus, aki szerint a dekrétumok ügye már nem a V4ek együttműködését veszélyezteti, hanem a visegrádi országok európai csatlakozását. Vissza Schuster a dekrétumokról A szlovák államfő megkövetné a meghurcoltakat 2002. március 2. (1. oldal) Nincs szükség Rudolf Schuster szerint a Benesdekrétumok érvénytelenítésére. A szlovák