Reggeli Sajtófigyelő, 2002. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-03-18
5 katasztrófái és regionális válságai ellenére a magyar gazdaság jó válaszokat tudott adni a kihívásokra. vis sza Népszámlálás Romániában 2002. március 18. (9. oldal) Wagner T. István (Románia) Ma kezdődik és tíz napon át tart a második rendszerváltás utáni népszámlálás Romániában, tíz évvel az első, sok tekintetben megkérdőjelezett 1992es után. Mivel azok az elmúlt években elfogadott törvények, amelyek különböző kisebbségi jogok gyakorlását a lakossági arányokhoz kötik, a mostani akció különös fontossággal bír az erdélyi magyarság számára. Mint ismeretes, az anyanyelvhasználat a közigazgatásba n, vagy például a kétnyelvű helység- és intézménynévfeliratok használata azon múlik, hogy az adott kisebbség lakossági számaránya elérie a húsz százalékot. A tíz évvel ezelőtti tapasztalatok alapján és a mostani kérdőívek láttán az erdélyi magyar nemze ti közösség ezúttal sem tud aggályok nélkül tekinteni a lakossági összeírás elé. Az RMDSZ egy kisebb választási kampányhoz hasonló felvilágosítási és ösztönző akcióba kezdtett, annak érdekében, hogy „minden magyar megszámláltassék”. A kérdőív így is két ig en megtévesztő kategorizálást tartalmaz: az etnikumok (nemzetiségek) felsorolásánál külön kód szerepel a magyar, a székely és a csángó megjelölésre, az anyanyelvnél pedig szintén külön tüntették fel a magyar és a „székely” nyelvet. A szándék világos: minél többen jelölik be például a „székely” nemzetiséget vagy anyanyelvet, annál kevesebb magyar „marad” Erdélyben. Adatvédelmi szempontból a bukaresti illetékesek a valóban szigorú törvényes előírásokra hivatkoznak, mondván, hogy minden feljegyzett információ kizárólag statisztikai célt szolgál, és csak ennek érdekében használható fel, de ettől még nagyon sokan most is attól tartanak, hogy személyes adataik titkosszolgálati berkekbe juthatnak. Az a közlés is fenntartásokat szült, mely szerint a végleges hivata los statisztikák csak jó egy év múlva kerülnek nyilvánosságra, hiszen a számítógépes összesítéseknek sokkal gyorsabban el kellene készülniük – még akkor is, ha a kérdőív igen vaskos, és rengeteg szociális, szakmai, lakhatósági és más vonzatra próbál válasz t adni. Független szociológusok arra hívták fel a figyelmet, hogy a kérdéscsomag kidolgozói valóban átfogó képet szeretnének kapni a romániai társadalomról a népszámlálás révén, de a kérdőív felépítése és bonyolultsága az egységes koncepció hiányát jelzi, ami kihat majd a végeredmény minőségére is. vissza Fehér László Mi erdélyiek és a jobboldal 20020318 (a nyomtatott MH cikke) Én azt hiszem, hogy a trianoni tragédia óta mi, erdélyi magyarok, enyhe túlzással, genetikaila g kódolt népnemzetiek lettünk. Az anyatejjel szívtam magamba magyarságomat és édesanyám örök intelmét - nagyon vigyázzunk, kisfiam, mert mi magyarok vagyunk. Ilyen alaphelyzetből kiindulva, könnyes szemmel summázzuk a magyarigazolványt. Természetesen én is , mindamellett, hogy engem anyagilag nem érint, de erkölcsileg nagyon. Minthogy a MIÉP is ezt az értékrendet képviseli, logikus következménye az erdélyi magyarság szimpátiája a jobboldal iránt. Gondolkodó ember lévén, tele kételyekkel, az igazság iránti i génnyel, mégis felmerülnek bennem kérdések. A kérdés adott a MIÉP szlogenjében, miszerint "Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar." Ezen ideológia szerint nyilvánvaló, hogy Magyar országon a MIÉP csak keresztény és magyar embert tűr meg. Minden másság, akár vallási, faji, szexuális, elvetve. Ez a pártfilozófia kísértetiesen azonos a NagyRománia Párt vezérének, V. C. Tudornak sokszorosan ismételt, fröcskölő kijelentésével, hogy Erdé ly legyen ortodox és román. Ő sem tűri másságomat, hogy magyar vagyok, hogy római katolikus vagyok, tehát kirekeszt. Kirekeszt annak ellenére, hogy őseim több mint negyven emberöltő óta itt éltek és haltak, itt dolgoztak, itt építettek és itt teremtettek k ultúrát. Mégis követeli a vegytiszta ortodox és román hegemóniát. Óhatatlanul felmerül bennem a kérdés: eszerint mi, erdélyi római katolikus, református, evangélikus magyarok lennénk Románia zsidói? Az 1990. márciusi pogrom ezt némiképp igazolná is. Eljuto tte személy szerint egy MIÉPes az empátia azon fokáig, hogy beleképzelje magát abba a helyzetbe, amikor retteg a felajzott csőcselék lincshangulatától, és az a gondolat foglalkoztatja, hogy ott hagyja szülőföldjét és szülei sírjait? Mert minden kirekeszt és végeredménye ez. Tehát bűnnek tartom a kirekesztésre való uszítást pártszinten is és médiaszinten is. Figyelem egy kereskedelmi
