Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-01
8 Célokért - vagyis az ajánlószervezet - irodája működik. Oberh auser jogértelmezése szerint ugyanis a szövetség nevében valakik a kedvezménytörvényre hivatkozva Szlovákia polgárairól személyi adatokat gyűjtenek, és szolgáltatnak ki egy idegen országnak, ez esetben Magyarországnak. Így aztán a magyar Belügyminisztérium és a titkosszolgálatok olyan adatokhoz juthatnak, amelyek például katonai tartalékosokról szólnak, ami veszélyezteti Szlovákia biztonságát. Nemcsak az irodát, hanem Duray Miklóst, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnökét is feljelentették, aki Oberha user szerint együttműködik a szövetséggel, sőt saját testével védte az iroda dolgozóit. Az SNS képviselői Anna Malíková elnök vezetésével indítványban fordultak a belügyminiszterhez, hogy akadályozza meg az adatok gyűjtését, s a parlament védelmi bizottság ának összehívását kezdeményezték. A legfőbb ügyészt pedig az ügy kivizsgálására szólították fel. vissza MHösszefoglaló Reklamációk még a pénztár előtt 20020201 (a nyomtatott MH cikke) Az Európai Unió Bizottsága régóta vár t, nagy vitákat kiváltó, talán az egész EU bővítését jelentősen meghatározó mezőgazdasági tárgyalási álláspontot tett közzé a minap. Az EU tárgyalási pozíciója alapjában határozhatja meg a tárgyalások további menetét, s a csatlakozás után elnyerhető agrárt ámogatásokat. A bizottsági ajánlás az EU agrárpolitikájának változásait nyomon követőket és a témával foglalkozó szakértőket nem igazán lepte meg, inkább politikai vonatkozásai vethetnek hullámokat a csatlakozásra váró országokban. A figyelem középpontjáb an a közvetlen termelői támogatások állnak. Régóta vitáznak az EU és a csatlakozásra váró országok, hogy jogosultak leszneke az új tagok termelői ezekre a jövedelempótló támogatásokra. Érdemes azonban az álláspont további elemeire és összefüggéseire is fi gyelmet fordítani, mert hűen tükrözik az EU agrárpolitikájának irányváltozását, amire eddig sajnos Magyarországon az agrárpolitika és az agrárágazat szereplői kevésbé voltak tekintettel. Mindezt érdemes az EU agrárpolitikájának reformjába illesztve vizsgál ni, azért is, mert az elmúlt időszakban nem teljesen helytálló tartalmú nyilatkozatok jelentek meg. Mi is a EUálláspont lényege? Az eddigi keletközépeurópai elképzelésekhez képest, miszerint a Közös Agrárpolitika (KAP) egészét átmeneti idő nélkül veszi k át és alkalmazzák az új belépők, jelentősen eltérő tartalmú EUpozíció látott napvilágot. Az álláspont szerint az új belépők mezőgazdasági termelői nem az EUban jelenleg juttatott teljes összegű közvetlen termelői juttatásokban részesülnének, hanem tízé ves időszakon keresztül 25 százalékról fokozatosan növekvő támogatásban. Ez a támogatás azonban várhatóan jóval kisebb adminisztrációt igényelve jutna el az érintettekhez, s nem a mostanság alkalmazott termelési szinthez kapcsolva, hanem területi alapon j árna. Azaz minden jogosult termelő az általa hasznosított földterület nagysága után részesülne a támogatásban. A támogatás nagyságrendje termékpályánként változó lesz. Például gabonatermesztés esetén hektáronként várhatóan 18 ezer forint körül alakulhat. Az "alternatív" közvetlen támogatások bevezetését Brüsszel az alábbiakkal indokolja: a KAP mostani támogatásnak pozitív, rövid távú hatásai mellett hosszabb távon jelentős negatív hatásai lehetnek, lelassíthatja a strukturális átalakulási folyamatokat, kon zerválhatja az alacsony hatékonyságot és termelési színvonalat, valamint a túlfoglalkoztatást az ágazatban. Az EU másik érve, hogy a támogatott termelők a társadalom más rétegeivel szemben igazságtalanul nagy jövedelemnövekedésre tennének szert, amely szoc iális feszültségekhez vezethet. Ehelyett, a csökkentett direkt támogatások mellett úgynevezett "nemzeti borítékokat" (national envelopes) biztosítanának, amelynek felhasználását elsősorban a széles értelemben vett vidékfejlesztésre lehetne fordítani. Az új tagországok kivételesen az átmeneti időszakban egyes nemzeti támogatási formákkal kiegészíthetik az EU közvetlen támogatásait, de a kettő együtt nem haladhatja meg az EU közvetlen támogatásainak összegét. A jelenlegi álláspont a 20062013 közötti idősza k során alkalmazandó további támogatásnövekedés részleteiről nem szól, s ennek különleges üzenete van: 2006ban véget ér az EU aktuális "költségvetése", így 2007től új periódus kezdődik, talán teljesen új szabályokkalÉ Érdemes az álláspont egyéb összefüg géseire is figyelmet szentelni. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az EU kiemelten támogatná a vidékfejlesztést, megerősítve azt az agrárpolitikai irányváltási tendenciát, amely eddig inkább csak a retorika terén volt erős. Az álláspont felveti, hogy az újonn an csatlakozó országokban az EUban megszokott társfinanszírozási arányoknál magasabb mértéket (80 százalékot) tart szükségesnek, ezzel is elősegítve a vidékfejlesztés megerősítését. Általában kiemeli, hogy az új belépőknek sokkal nagyobb lehetőséget bizto sít a vidékfejlesztésben, agrárkörnyezetvédelemben, minőségi fejlesztésekben lévő lehetőségek kihasználására. Az EU a 2000től érvényes Agenda 2000 reformcsomag bevezetésekor deklarálta, hogy újabb átfogó reformot készít elő, amely során a klasszikus ter meléshez kapcsolódó támogatásokat leépíti, és azokat fokozatosan a vidékfejlesztésre csoportosítja át. Az EU a vidékfejlesztésen mást ért, mint a magyar agrárpolitika. A komplex megközelítésű vidékfejlesztésnek jóval nagyobb figyelmet kellene Magyarországo n szentelni, mert így más támogatások lehívására lenne lehetőség, s "ami elveszni látszik a vámon, az visszanyerhető lenne a réven". Ez csak komoly magyar gondolkodásmódváltozás mellett lehetséges. Az országnak Nemzeti Vidékfejlesztési
