Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-23
5 véleményét fejtette ki. Eszerint jogfilozófiai kérdés, hogy a kollektív bűnösség elve belefére az európai jogok szellemébe. Az államtitkár cáfolta, hogy Orbán ezzel Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, konzervatív kancellárjelölt felé tett volna gesztust, aki a benesi dekrétumok eltörlésének legnagyobb szorga lmazója. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormányt nem terhelie felelősség a megromlott hangulat miatt, Szemerkényi hangsúlyozta: az Orbánkormány továbbra is elkötelezett a visegrádi együttműködés iránt. A miniszterelnök, kérdésre válaszolva, a benesi dek rétumokkal kapcsolatban csak az Európai Parlament határozatában foglaltakat ismételte meg, hozzátéve, hogy ez egy európai jogelvi probléma, amit Magyarország a kétoldalú viszonyban nem kíván felvetni - tartalmazza Szájer József Fidesz frakcióvezetőjének kö zleménye. Sajnos várható volt, hogy egyszer elfogy a partnerországok vezetőinek türelme, s elegük lesz Orbán Viktornak a nemzetközi kapcsolatokban szokatlan, otromba stílusából - nyilatkozta lapunknak Kovács László, az MSZP elnöke. - Magyarország érdekei sérülnek az európai uniós ügyekben tervezett egyeztetés, a most különösen indokolt közös fellépés elmaradása miatt. Felszólítjuk a miniszterelnököt, hogy a választásokig már ne nyilatkozzon külpolitikai kérdésekben - fogalmazott a szocialista politikus. "O rbán Viktor miniszterelnök árt Magyarország érdekeinek, és a magyar külpolitikát négyéves tevékenysége alatt a mélypontra vitte le" - közölte Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke az MTIvel . Részletek Orbán nyilatkozatából az Európai Parlament jegyzőkönyve alapján: "Az EU jogrendje mindannyiunk számára kötelező, ha belépünk. Személyes meggyőződésem szerint a Benesdekrétum nem harmonizál az EUjogelvekkel, így nagyon nehéz elgondolnom, hogy egy ország úgy le gyen tagja az EUnak, hogy az unió jogelveivel élesen szemben álló dekrétumot, jogszabályt fenntart a saját maga jogrendszerében. Tehát én ezt nem is egy szlovákmagyar, vagy egy csehmagyar bilaterális problémának gondolom, ez egy európai jogelvi probléma . A csatlakozástól azt várjuk, hogy ezek törölni fogják automatikusan mind Szlovákia, mind Csehország jogrendjéből a benesi dekrétumokat." Vissza Nulláról kezdeni könnyebb - mondja a romániai médiáról Gáspárik Attila, az ottan i ORTT tagja Remélem, a magyarországi média Erdéllyel kapcsolatos egyoldalúságai oldódnak az áprilisi választások után, akármelyik oldal győz is. Most, a választásokhoz közeledve szinte a bőrünkön érezzük, ahogy belénk akaszkodik a magyarorszá gi politika és média - mondja Gáspárik Attila, a romániai Nemzeti Audiovizuális Tanács (az ottani ORTT) tagja, amelyben szól az erdélyi magyar nyelvű média fejlesztéséről is. Nemcsak a médiaügyekhez, hanem a filmhez és a színházhoz is szoros szálak fűzik . Mi az eredeti foglalkozása? - Színész vagyok. A marosvásárhelyi színművészeti egyetemen végeztem, majd színházban, tévéknél, rádióknál dolgoztam és tanítottam. Amikor két éve kineveztek a romániai ORTT tagjának, nagy adag szabadsághoz jutottam. Van időm filmmel is foglalkozni, de a színház egy kicsit háttérbe szorult. - És hogyan lett az audiovizuális tanács tagja? - Már akkor jó kapcsolatom volt Markó Bélával, amikor ő még nem volt politikus. Két éve megkeresett, hogy az RMDSZnek nagy tervei vannak a z audiovizuális szektorban. Kell egy határozott, tárgyalóképes ember, aki a bukaresti ORTTben nyomon követi, mi történik, milyen lehetőségeket használhatunk ki. - Azóta milyen tapasztalatokat szerzett? - A politika szépen végezte a dolgát a némelyek ált al kritizált megegyezés keretei között, amelyet a magyar demokrata szövetség kötött a kormányzó párttal. Eredmény a marosvásárhelyi tévéstúdió fölállítása, magyar és román nyelven. Az elmúlt évben kilobbiztunk egy olyan magyar nyelvű rádióműsort is Marosvá sárhelyen, amely naponta egyhuzamban nyolc órán keresztül szól. Eddig csak kétszer kétórás adás volt. Kolozsváron pedig sikerült további egyórás adásidőt szerezni a meglevő négyhez. Román adók meginterjúvoltak, és elhangzott, hogy az RMDSZ hétszázalékos pá rt, tehát a médiában is hét százalék illeti meg. Erre azt mondtam, én nem hét százalékban vagyok magyar, hanem a nap huszonnégy órájában. És ez a média iránti igényre is vonatkozik. A következő évben szeretnénk összekapcsolni az említett adókat, hogy legye n egy egész Erdélyre kiterjedő rádiós hírcsatorna, amelyet mi működtetünk magunknak. Annál is inkább, mert az utóbbi időben túlpolitizálódtak a határon túliaknak szánt magyarországi csatornák. Talán nem is érdekük eredményként láttatni az Erdélyben kibonta kozó változásokat, mert ezzel saját szerepüket csökkentik. - Ez súlyos föltételezés. Mindenesetre másoktól is hallani, hogy például a Duna TV veszít korábbi népszerűségéből. - Máig nincsenek komoly fölmérések erről, noha az anyaországi píármenedzserek né ha arra hivatkoznak, hogy "ismét sikerült ennyi meg annyi nézőt visszahódítanunk". De mihez képest? Ködösítenek. Vegyük a kétségtelen tényeket. Miután a magyarországi gyakorlattal ellentétben Romániában a helyi kábeltévék engedélyezése is az audiovizuális tanács feladata - így kíséreljük meg kiszűrni a pénzmosást , ismerem az írásos kérvényeket.
