Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-22
9 miniszterelnöki csúcs jövő szerdai dátumáról, de valószínűsítette, hogy arról a lengyel fél nem fog távol maradni. A Lidové Noviny című cseh lap arra emlékeztetett, hogy két hete még úgy tűnt, a visegrádi országok az európai uniós csatlakozás utolsó szakaszában közösen fognak fellépni Brüsszellel szemben. A finisben azonban minden kormány a legtöbbet szeretné kiharcolni állampolgárai számára. Nyilván ezért mondta a magyar kormányfő Brüsszelben, hogy országa nem kíván senkire sem várni - írja az "Orbán támadása" című cikk. A lap szerint Orbán nagyobb kaliberű fegyverhez nyúlt, amikor bírálta Csehországot és Szlovákiát a Benesdekrétum ok miatt, lényegében mégis igaza van. "A kitelepítésekről szóló dekrétumokat egyszer már az Európai Parlament is nem európainak és diszkriminatívnak minősítette. Strasbourgon kívül ezt állítják Bécsben és Münchenben is, s most Budapest is csatlakozott hozz ájuk. Legfőbb ideje, hogy tegyünk valamit ezekkel a porosodó dokumentumokkal" - szögezi le a szerző. ,Orbán nyilatkozata a visegrádi csoportban nyilván szakadást jelent, ami egyébként az utóbbi hónapokban már körvonalazódott" - idézi az MTI a Hospodárské Noviny című cseh lapból Ladislav Cabada pilzeni politológust. Szerinte a miniszterelnök kampánymegfontolásokból is felhozhatta a témát. Az újság emlékeztet rá, hogy a magyar politikusok és történészek eddig is elítélték a Benesdekrétumokat, de "érvénytele nítésüket eddig hivatalosan csak a szélsőjobboldali MIÉP követelte." Klaus uniós garanciákat akar a magyar kormányfői nyilatkozat után Milos Zeman cseh miniszterelnök ismét visszaverte a bírálatokat a Benesdekrétumokkal kapcsolatban. A Mladá Fronta Dn es című prágai lapnak azt mondta, hogy egyetért ugyan az egykori antifasiszta szudétanémetek kárpótlásával, de ellenzi a kártérítést azok esetében, akik segítették a náci német diktatúrát. Zeman elképzelhetőnek tartja, hogy a német antifasisztáktól a csehe k egyszer majd esetleg bocsánatot kérnek. A kormányfő leszögezte: számára a Benesdekrétumok ügye le van zárva, s erről tovább nem hajlandó vitatkozni. Zeman az interjúban egy oldalvágással az osztrák Szabadságpárt egyik vezéralakját, Jörg Haidert is Hitle rhez hasonlította: "Meggyőződésem, hogy Haider úr nem a Cseh Köztársaság számára jelent veszélyt, hanem az EUra, éppen úgy, ahogyan Hitler veszélyeztette Európát". A Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS) azt szeretné, ha Csehország csatlak ozási szerződése az EUhoz biztosítékot adna Prágának arra nézve, hogy a második világháború után kialakult állapot nem lesz átértékelve. Klaus leszögezte, hogy pártja visszautasítja Orbán Viktor Benesdekrétumokat érintő kijelentéseit. A külügyminiszterh elyettes megfontolásra érdemesnek tartja a javaslatot. Az ODS szerint Orbán kijelentése Csehszlovákia mindkét utódállamát veszélyezteti. vissza MHösszeállítás Szanyi Tibor Lázadás helyett 20020222 (a nyomtatott MH cikke) Veszedelmes játszmába kezdett a magyar kormányfő és külügyminisztere, amikor látványos visszautasítási konferenciára hívja az úgynevezett visegrádi országok vezetőit. Az OrbánTorgyánkormány még a választási hajrában szeretne felmutatni valamilyen álhaza fias sikert, ha már a távoli agrárkalandozások, a közpénzeken lebonyolított villámmagánlátogatások, avagy a szomszédsági hazardok rendre elbuktak. A csodafegyver - a jelek szerint - az EU megfricskázása lenne. Nos, realistaként annyit előrevetíthetünk, ho gy ez nagyon kockázatos vállalkozás. Magyarország az 1998ban kezdődött csatlakozási tárgyalások idején az abszolút első volt a tagjelöltek között. Mára sokat változott a helyzet, mert a kezdetben hat főesélyes ország száma tízre bővült, viszont elsőségün ket, a pole positiont elveszítettük, s hazánk belesimult a többi tagjelölt szürkeségébe. Sőt, egy mutató tekintetében az utolsó helyre szorítottuk magunkat, ez pedig az agrárvonal. A többi tagjelölt ország előbb állította fel az EU mai agrártámogatásainak fogadóállomásait, jelesül a SAPARDirodákat, mint mi. Ebben Románia és Bulgária, a két biztos kimaradó is megelőzött minket. Nos, ebből a nem túl előnyös pozícióból indul az orbáni "elfogadhatatlansági offenzíva", már ami az EUtagjelölteket illető agrártá mogatási perspektívát illeti. Pestiesen szólva: szánalmas! Ha viszont az EUn kívüli élet kiprovokálása a cél, akkor a kormányfő felettébb alkalmas eszközt talált. Ám nézzük, konkrétan miben is ölt testet az elfogadhatatlan? Vonatkoztassunk el attól, hog y a visszautasítani szándékozott ajánlat nem is nekünk, hanem a mai EUtagországok kormányainak szól! Attól is, hogy az európai választási menetrendek okán ez a téma legjobb esetben is valamikor októbernovember környékén kerülhet nyugvópontra. Azonban ne vonatkoztassunk el attól, hogy a magyar agrárirányítás negyedik éve dölyfösen dacol a globális fejlődés fő irányaival. Szorítkozzunk arra, hogy az EU jelenlegi tervei szerint a magyar gazdák 2004ben mindössze egynegyedét kapnák annak a támogatásnak, amit a mai tagországi kollégáik magukénak mondhatnak. Megalázó? Az ember hajlamos rávágni, hogy igen! Főleg, ha azt is hozzávesszük, hogy ugyanezen tervek szerint tíz év múlva majd járni fog az egész akkori támogatás is, addig pedig a fokozatos felzárkózás útj át kell járnunk. Ez utóbbi valóban túlzó. Ennél azért tényleg több az alkalmazkodási tartalékunk.
