Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-21
9 Az EU elnöke a tárgyalások kimenetlével kapcsolatban rámutatott, hogy azok nem csak Magyarország és az EU köz ött, hanem tíz jelölt országgal folynak. Prodi újságírói kérdésekre válaszolva üdvözölte a románmagyar megállapodást, és hozzátette, hogy az EU üdvözöl minden olyan megállapodást, amely olyan országok között születik, ahol az etnikai és állami határok nem esnek egybe. Sürgette, hogy Szlovákia és Magyarország is jusson egyetértésre. Egy szlovák újságíró kérdésére Orbán kizárta, hogy a vita a két ország között kampánykérdés lenne. Kijelentette, n em etnikai vita folyik, hanem az elvi álláspontok különbözőek. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a magyar státustörvényt a hasonló szlovák törvény alapos tanulmányozása alapozta meg. Vannak véleményükben mozdíthatatlan, mozdítható, illetve olyan orszá gok is, amelyek hajlandók változtatni álláspontjukat - összegezte Orbán Viktor kétnapos lobbikörútját lapunk kérdésére. Az utóbbiak közé sorolta Hollandiát, amelynek miniszterelnökével szerdán késő este találkozott. "Wim Kok meglepett engem, és bizalommal tölt el, hogy lehet megoldást találni a bővítés finanszírozási kérdéseire" - jelentette ki Orbán. Megjegyzése arra vonatkozott, hogy a holland kormányfő világossá tette, hogy a közös agrárpolitika reformja nem lehet akadálya az év végéig felkészült országo k felvételének, ugyanakkor kijelentette, hogy a jelölt országok csak akkor juthatnak hozzá fokozatos mértékben a közvetlen agrárkifizetésekhez, ha a jelenlegi tagállamok fokozatosan leépítik ezt a támogatási formát. Orbán szerint egy ilyen megoldás kiutat jelenthet a jelenlegi helyzetből. A Magyar Hírlap érdeklődésére, hogy az agrárreform során megtakarított pénzeket más támogatásokra fogjáke felhasználni vagy pedig csökkentik velük a tagállamok befizetését, Kok kijelentette: "Egyelőre még az aggaszt, neho gy kifussunk a pénzügyi kereteinkből, arról majd csak később érdemes gondolkodni, hogy mire használhatók fel a megtakarítások." A miniszterelnök találkozott Guy Verhofstadt belga kormányfővel is, aki biztosította arról, hogy országa megérti a magyarok agg odalmát az agrártámogatásokra vonatkozó hosszú átmeneti időszak miatt. Lapunk kérdésére, mely szerint elfogadhatóe az a magyar érv, hogy az átmeneti időszakoknak nem szabad belenyúlniuk a következő költségvetési időszakba, ezzel megkötve a tagállamok kezé t, Verhofstadt megismételte, hogy megérti a magyar aggodalmat, ami azt jelentheti, hogy Brüsszel a tárgyalások során a magyar érvet is megfontolja. Orbán Viktor brüsszeli napjának kezdetén az Európai Parlament külügyi bizottságába látogatott. Rövid beszéd ében elsősorban azt hangsúlyozta, hogy Magyarország felkészült, és teljesíti a koppenhágai kritériumokat mind a demokrácia, a gazdaság és a csatlakozási felkészülés szempontjából. Ugyanakkor elismerte, hogy van még néhány olyan újonnan létrehozandó intézmé ny, amelynek felállítása valamivel hosszabb időt vesz el a kelleténél. Ezen a folyamaton gyorsítani kell - fogalmazott , de túl korán sem érdemes olyan több száz fős intézményeket létrehozni, amelyek majd csak a csatlakozás után kezdik el munkájukat. Ezze l a mezőgazdasági kifizetéseket és a strukturális pénzeket kezelő szervezetekre utalt. A kormányfő a képviselőnek megköszönte, hogy ők javasolták először, hogy az új tagállamokat még a 2004es parlamenti választások előtt vegyék fel az unióba, és ezzel hat ást gyakoroltak az uniós kormányokra is. Kifejtette: Budapestnek nincs kifogása az ellen, hogy egyszerre akár tíz ország is csatlakozzon az unióhoz. Az Európai Bizottságnak a bővítés finanszírozására vonatkozó javaslatával kapcsolatban elismerte, érezhető, hogy számos tagállam túlzónak tartja az ajánlatot, de bízik benne, hogy elérhető a jelenleg ismertnél jobb javaslat. Az euróatyák kérdései elsősorban a státustörvényre, a magyarszlovák viszonyra, a jugoszláviai magyarok helyzetére, a romákat érő rendőrs égi diszkriminációra, az antiszemitizmusra és a korrupcióra vonatkoztak. CohnBendit baloldali mozgalmáról lett euróképviselő kérdésére, miszerint Magyarországon erősödik az antiszemitizmus, Orbán kijelentette: politikai antiszemitizmus Magyarországon nem létezik, az alkotmány biztosítja, hogy senkinek ne lehessen hátránya születése miatt. "Nagyon sok feladatunk van még közösen, hogy az antiszemitizmust az Európai Unióban visszaszorítsuk, megszüntessük" - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy megbomlotte a ma gyarországi pártok egysége a csatlakozás ügyében, Orbán kijelentette: a választások hevében az integrációs kérdések is kampánytémává lettek, de ez csak átmeneti állapot, és győzelmünk esetén új megállapodás létrehozását kezdeményezik. Vissza Újabb középeurópai vita a Benesdekrétumok miatt A Benesdekrétumokra vonatkozóan Orbán Viktor az EU külügyi bizottságában tegnap azt mondta, hogy mivel azok ellentétesek az európai jogrenddel, ezért nem jelenthetnek majd problémát az EU bővítése után, és arra számít, hogy el fognak tűnni. Ezt a kérdést az Európai Parlament Csehországgal foglalkozó jelentéstevője, a német kereszténydemokrata Jürgen Schröder tette fel. Orbán szavaira már tegnap reagáltak három fővárosban is. A cseh kormán ynak nem áll szándékában érvényteleníteni a Benesdekrétumokat, s ezt az álláspontját Orbán Viktor brüsszeli nyilatkozata sem fogja befolyásolni - jelentette ki Vladimír Spidla miniszterelnökhelyettes. Szlovákia sem látja okát annak, hogy "átértékelje, va gy felülbírálja" a történelmi ténynek számító dekrétumokat, mint ahogy annak sem, hogy megkérdőjelezze a potsdami konferencia eredményeit, mondta Boris Gandel külügyi szóvivő, Eduard Kukan külügyminiszterrel összhangban. Szerdán este a Markíza szlovák kere skedelmi televízió már úgy konferálta be az erről szóló jelentést, hogy Orbán "ultimátumot adott" Csehországnak és
