Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-20
9 Ez most megváltozott: a magyarigazolvánnyal rendelkező külföldi állampolgár akkor is megkapja az állást, ha arra van megfelelő magyar állampolgár. A munkaügyi központok harminc napon belül bírálják el a kérelmeket, majd adják ki az engedélyt, s naprakészen nyilván tartják a munkavállalási engedéllyel foglalkoztatottak számát. Magyarromán szándéknyilatkozat A következő lépés a múlt év végén, Budapes ten aláírt magyarromán szándéknyilatkozat figyelembevétele. A miniszterelnökök által aláírt dokumentum értelmében, minden román állampolgár ugyanazokat a jogokat élvezi a magyarországi munkavállalás területén, mint akik a státustörvény hatálya alá tartozn ak, tehát a magyar munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül lehet alkalmazni bármely román állampolgárt. Formáját tekintve egyelőre megegyezésről van szó, tényleges munkavállalási lehetőséggé akkor válik ez a szándéknyilatkozat, amikor nemzetközi szerződés sé válik. Jelenleg tehát még nincs hatályban. A kormányfők úgy döntöttek: a szezonális munkavállalásra vonatkozó, érvényben lévő magyarromán egyezmény módosításával "emelik" nemzetközi szerződés rangjára a szándéknyilatkozatot. (Eredetileg ennek alapján Romániának mintegy hétezer fős kvótája van). Változás tehát akkor lesz, amikor a megállapodás hatályba lép, s csak akkor vonatkozik a státustörvény kapcsán már említett kedvezmény - azaz a munkaerőpiaci helyzet mérlegelése nélküli foglalkoztatás - valame nnyi román állampolgárra. Így, ha adott magyarországi munkakörre együtt pályázik egy miskolci és egy craiovai román munkás, akkor a magyarországi munkáltató elvileg minden további nélkül választhatja a román munkavállalót. Somodi Istvánné szerint ezután " jön be" a képbe a kvóta, ami nem más, mint adott évben Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma: ez idén 81 ezer fő. Aki munkavállalási engedéllyel dolgozik Magyarországon, az beszámít a kvótába. (A menekültek nem tartoznak ide, rájuk a kvóta nem vonatkozik). Tehát, aki a státustörvény alapján dolgozik Magyarországon, az is beleszámít a kvótába, hisz külföldi munkavállalónak számít, alkalmazása munkavállalási engedélyhez kötött. A kvóta A nyolcvanegyezres kvótát a kabinet ú gy határozta meg, hogy figyelembe vették az előző évben betöltetlen magyarországi állások számát. Lapunk viszont úgy értesült: ezt a külföldi munkavállalói keretet sokan túl szűknek tartják ahhoz, hogy kielégítse a státustörvény miatt a szomszédos államokb an megnövekedett magyarországi munkavállalói kedvet. Mivel pedig a munkaügyi központok pontosan nyilvántartják a kiadott munkavállalási engedélyek számát, nem fordulhat elő, hogy a kormány által megállapított kvótát túllépik. Tavaly 43 ezer körül volt a k iadott munkavállalási engedélyek száma. Ha tehát "csak" 500 ezer magyarigazolványos munkavállaló jelentkezne engedélyért, közülük 450 ezret, vagyis 90 százalékukat azonnal elutasítanák. Nem biztos azonban, hogy a megemelt kvóta a legális foglalkoztatást bá torítani fogja. Az olcsó határon túli munkaerőt ugyanis többnyire feketén alkalmazzák, kivált a mezőgazdasági szezonmunkák idején - vélik szakértők. Tény, hogy a minimálbér kifizetése általánosan kötelező a külföldi munkavállalóknak is. Sőt a külföldiekné l az adott munkakörben (például egy informatikus esetén) a szokásos átlagbéreket is figyelembe kell venni. Ez pedig nem ösztönzi a legális foglalkoztatást, hisz a külföldi munkaerő alkalmazásának egyik legfőbb vonzerejét annak olcsósága adja. Három hónap A határ melletti Békés megyében például a mezőgazdaságban csupán harmincnyolc legálisan foglalkoztatott külföldi állampolgár dolgozik jelenleg - mondta tudósítónknak Szabó Ildikó, a megyei munkaügyi központ szóvivője. A státustörvény hatálybalépése óta pe dig összesen hatvan új munkavállalási engedélyt adtak ki a Viharsarokban. Noha Szabó Ildikó szerint a feldolgozóiparban és kereskedelemben érintett munkaadók is igénylik a külföldi munkavállalókat. A státustörvény egy naptári évben öszszesen három hónapi magyarországi munkavállalásra jogosítja a kedvezményezett személyt, természetesen a három hónapot a jogosultnak nem kell egyhuzamban ledolgoznia. Elvileg nehéz elképzelni, hogy valaki, akinek hazájában van munkája, feladja fix állását három hónapos magyaro rszági munkavállalásért. A munkabérek közötti jelentős különbség azonban adott esetben mégiscsak csábító lehet. Ha három hónap leteltével a munkáltató tovább szeretné alkalmazni határon túli munkavállalóját, újabb kérelmet kell benyújtania az illetékes mu nkaügyi hivatalba, ahol ezúttal már a nem a státuskedvezmény figyelembevételével bírálják el kérelmét. Vagyis kilép a "védett" körből és esetében figyelembe veszik immár azt is, vane az adott munkakör betöltésére alkalmas magyar állampolgár. Tehát az "átl ag" külföldi munkavállalókra vonatkozó szabályok érvényesek a továbbiakban. Munkaügyi szakértők általában egyetértenek abban, hogy a bonyolult, több rétegű szabályozás nem hat éppen ösztönzőleg a külföldi munkaerő legális foglalkoztatására. Továbbra is el őnyben vannak azok, akik feketemunkásként már Magyarországon dolgoztak, vagy dolgoznak, és ismerik itteni munkaadójukat. A magyarországi munkaadó pedig a megemelt minimálbér és a járulékos költségek miatt nem érdekelt abban, hogy legálissá tegye külföldi m unkavállalója munkaviszonyát, akit éppen az olcsósága miatt alkalmazott. A képzett munkaerőt ugyanis, mondjuk egy informatikust, Romániában is megfizetik, hiányszakmáról lévén szó, így valószínűtlen, hogy három hónapnyi magyarországi munkáért feladja ottan i biztos állását. Viszont a
