Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-20
8 Markó Béla, az RMDSZ elnöke – aki tegnap Kolozsváron átvette a nevére kiállítot t magyarigazolványt – kijelentette: beigazolódik, hogy az egyetértési nyilatkozat aláírása az egész térség számá ra fontos üzenet. Az etnikai kérdésben ugyanis a két kormány az együttműködés és nem a konfrontáció útját választotta. Németh Zsolt külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke kedden kétnapos látogatást kezdett Kol ozsváron és Szatmárnémetiben. Kolozsváron a megye vezetőivel, az RMDSZ vezető politikusaival és a történelmi magyar egyházak püspökeivel folytattak megbeszélést. Némethnek a program szerint román kollégájával, Cristian Diaconescuval is megbeszélést kellett volna folytatnia, a román külügyi államtitkár azonban más elfoglaltságra hivatkozva lemondta a találkozót. Németh elmondta: az elmúlt években a két ország kapcsolatainak építésében jelentős utat tett meg. Megerősítette: Románia számíthat Magyarország támo gatására a NATO bővítésekor, s a magyar fél a felkészülésben is kész segítséget nyújtani Romániának. A munkaerő szabad áramlásáról aláírt magyar – román megállapodásra, illetve a külföldi munkavállalói kvótát megkérdőjelező hétfői román külügyminiszteri állá sfoglalásra vonatkozó kérdésünkre az államtitkár kifejtette: nem hiszi, hogy a román külügyminiszter mást állított a tárgyalásokon és a nyilvánosság előtt. Németh közölte: Mircea Geoana a hétfői megbeszéléseken megértéssel nyugtázta, hogy Magyarország munk avállalói kvótát vezetett be. (Mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk, Geoana úgy fogalmazott: a munkavállalói kvótát nem tekinti automatikusan alkalmazandónak a román állampolgárokra.) Hozzátette: a két miniszterelnök által aláírt egyetértési nyilatkoz at értelmében a munkavállalási kedvezményt a státustörvény alapján igénybe veheti Románia valamennyi állampolgára. vissza Kvótán innen, kvótán túl Státustörvény, magyarromán szándéknyilatkozat és munkavállalás Magyarországon Nehéz feladatra vállalkozik ma az, aki a státustörvény hatálybalépése után a külföldi állampolgárok munkavállalásának feltételeit akarja feltérképezni Magyarországon. A munkavállalási engedélyt kiadó munkaügyi hivataloknak több dolgot kell fi gyelembe venni; 1. a külföldi állampolgárokra vonatkozó általános jogi szabályozást; 2. a státustörvény rendelkezéseit; 3. a magyarromán kormányfői egyetértési nyilatkozatban foglaltakat; 4. a magyar kormány által meghatározott éves kvótát, illetve 5. a foglalkoztatás időtartamát. Általános szabályozás Ha valaki a státustörvényben meghatározott kedvezmény alapján akar ma munkát vállalni Magyarországon, akkor először is a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó általános szabályokat kell rá alkalmazni - mondja Somodi Istvánné, a Foglalkoztatási Hivatal főigazgatóhelyettese. Tehát attól, hogy valakinek van m agyarigazolványa, munkavállalási szempontból még külföldinek számít. A foglalkoztatás létrejöttéhez mind a munkáltató, mind a munkavállaló akaratának találkoznia kell. Ahhoz, hogy bármely külföldi állampolgár munkát keressen nálunk, nem feltétlenül kell s zemélyesen Magyarországra jönnie. Történhet ez telefonon (hirdetésre jelentkezik), vagy bármilyen más módon. A mindennapi gyakorlatban természetesen előnyben vannak azok, akik legálisan vagy illegálisan már Magyarországon tartózkodnak és dolgoznak, hisz a munkaadók ismerik őket, képességeiket. Jóval nehezebb a dolga és bizonytalan a sorsa annak, aki egyszerűen átjön a határon, és úgy akar munkát kapni. Ezt is megteheti, de célszerűbb előtte alaposan tájékozódni a lehetőségekről - véli Somodi Istvánné. Ter mészetesen a munkáltató is kinyilváníthatja foglalkoztatási szándékát konkrétan vagy általánosságban: mondjuk, felad egy hirdetést valamelyik határon túli újságban, s adott szakmában keres munkavállalót. A lényeg: a munkaadónak mindenképpen konkrétan meg k ell neveznie azt a személyt, akit alkalmazni kíván. Miután a magyarországi munkáltató, és a külföldi munkavállaló megtalálták egymást, akkor a munkáltató beadja a munkavállalási engedélyre a kérelmet az illetékes fővárosi vagy megyei munkaügyi hivatalok valamelyikébe. Tehát a munkavállaló igazolja, hogy lee ndő alkalmazottjánál a szükséges alkalmazási feltételek (képzettség, orvosi alkalmasság) fennállnak. A külföldi munkavállaló otthonról hozza magával Magyarországra a szakképesítést igazoló dokumentumo(ka)t (diplomát, mestervizsgát stb.), illetve az orvosi igazolást, és ezeket, a potenciális munkaadónak nyújtja be - de már magyarra lefordítva - a munkaügyi központok valamelyikének. A fordítás néhány ezer forintos költségét többnyire a munkáltató állja - mondja a főigazgatóhelyettes asszony. A státusmunkav állalás előnyei A külföldiek munkavállalására vonatkozó általános szabályozástól egyetlen dologban tér el a státustörvény idevonatkozó passzusa. A kedvezménytörvény magyarországi munkavállalásra vonatkozó legfontosabb rendelkezése ugyanis kimondja: az ill etékes munkaügyi hivatal köteles a munkavállalási kérelmet a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül elbírálni abban az esetben, ha a külföldi munkavállaló magyarigazolvánnyal rendelkezik. A főszabály eddig úgy hangzott: külföldit csak akkor lehet alkalma zni, ha az adott munkakör betöltésére nincs megfelelő magyar állampolgár - mondja a főigazgatóhelyettes.