Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-02
6 Európai Bizottság döntése ellenére is kívánatossá teszi Magyarország csatlakozását. Hogy milyen hosszú lesz ez az út, és milyen kitérők tarkítják, az persze attól is függ, hogy mennyire áll a sarkára a keletközépeurópai államok gazdaságdiplomáciája. Ahogyan a Magyar Televízió szerda esti Aktuális című műsorából kiderült – ahol az SZDSZes Kiss Zoltán és a fideszes Járvás István a kampányidőszak politikai küzdelmeinek kontrasztjaként gyakorlatilag mindenben egyetértett – , Magyarországnak a többi keletközépeurópai országhoz hasonlóan nem szabad lezárnia a csatlakozási tárgyalásokat olyan feltételekkel, amelyek ily mértékben sértik az érdekeit, és mindent el kell követnie azért, hogy az Európai Bizottság által tíz évben meghatározott átmeneti időszakot a lehető legrövidebbre alkudja le. Azt már csak mi tehetjük hozzá, hogy az esetleg elhú zódó tárgyalásokkal nyert időt, ha úgy tetszik, egérutat arra kell fordítani, hogy a kedvezőtlen környezetben is jól teljesítő magyar gazdaság eredményei által biztosított forrásokkal erőltetett ütemben folytassuk a Széchenyitervvel fémjelzett gazdaságélé nkítő programot, illetve megvalósítsuk a mezőgazdaságra vonatkozó, hasonló terveket. Nem utolsósorban pedig mind szélesebbre tágítsuk azt a gazdasági életteret (a volt Jugoszlávia utódállamaival kötött megállapodások is lehetőséget biztosítanak erre), amel yben növekvő gazdaságunk megőrizheti versenyképességét, és esélyt teremthet arra, hogy majdani uniós csatlakozásunkkor ne vérezzen el pillanatok alatt egy teljes gazdasági ágazat. Nem sokakat tölthet el viszont reménnyel, hogy e két létfontosságú tényező – a Széchenyiterv és a tágítandó gazdasági élettér – a kormányzásra készülődő ellenzéki szocialisták és szabad demokraták szerint csupán politikai, gazdasági és kommunikációs melléfogás. Vissza Hazánk versenypozíciója forog k ockán Gottfried Péter: Addig kell tárgyalni, amíg el nem jutunk a megfelelő megoldásig 2002. február 2. (9. oldal) Kocsi Margit Az Európai Bizottság javaslata a jelenlegi formájában Magyarország számára nem elfogadható – erősítette meg lapunknak adott ny ilatkozatában Gottfried Péter integrációs államtitkár. Egyúttal hozzátette: egyáltalán nem mindegy hazánk számára az, hogy milyen feltételekkel tud csatlakozni, mert hosszú időn át majd ez határozza meg a mozgásterét az Európai Unión belül. Megl epte, hogy feltűnően nagy vihart kavart a tagjelöltek körében a bővítés finanszírozására előterjesztett európai bizottsági javaslatcsomag? – Két szempontból lehet vizsgálni a brüsszeli javaslatokat. Az egyik az eljárási, a másik a tartalmi szempont. Eddig három EUcsúcs – Nizza, Göteborg, Laeken – tette egyértelművé: az Európai Unió elkötelezte magát a csatlakozási tárgyalások befejezése mellett 2002 végéig, hogy az új tagok felvétele 2004re megtörténhessen. Eljárási szempontból az a fontos, hogy legyen m iről tárgyalni. A költségvetéssel összefüggő kérdésekben is elkerülhetetlen tehát a közös uniós álláspont kialakítása. Ami szerdán nyilvánosságra került Brüsszelben, az még nem az Európai Unió közös álláspontja. A jó hír tehát az, hogy megkezdődött ennek k ialakítása, és nyilvánvalóan nem a szerdai előterjesztés az EU utolsó szava. – És mi a rossz hír? – Tartalmilag a brüsszeli javaslatok távol állnak attól az állásponttól, amit Magyarország csaknem két éve letett a tárgyalóasztalra. Hazánk ragaszkodik ahh oz, hogy csatlakozását követően ugyanúgy részesüljön a közösségi támogatásokból, ahogy a korábbi tagországok. Mind a mezőgazdaságban, mind a regionális politikában a versenypozíciónk forog kockán. A csatlakozást követően a magyar mezőgazdasági termelők ver senyképesek lennének az uniós gazdákkal, ám azáltal versenyképtelenekké válnának, ha nem ugyanazt a támogatást kapnák, mint az unióban régebben bent lévő társaik. De ugyanez a megközelítés a strukturális és kohéziós alapoknál is. Ezeket annak idején azért hozták létre, hogy segítse felzárkózni a gazdaságilag elmaradott
