Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-18
10 hagymát válogassanak Makón. De Matolcsynak azt a kijelentését is, hogy az egyezmény nem befolyásolja érzékelhetően a mu nkaerőpiacot, nyilván legalább olyan komolyan veszi majd a közvélemény, miként legutóbbi hruscsovi prognózisát, amely szerint 10 – 15 éven belül elérjük majd az uniós fejlettségi életszínvonalat.” Persze Kis, hiszen ti majd tesztek róla, hogy ne vegye komol yan, igaz? Ti ezért vagytok, nemde? Ellenben 2000. február 26án a HVGben megjelent RónaTas Ákos Gazdasági okoskodás című cikkét illenék halálosan komolyan venni, ugye Kis, ugye Népszabadság, ugye liberális, baloldali, végtelenül tisztességes magyar sajt ó, ugye MSZP, ugye SZDSZ? Hiszen akkor RónaTas ezt írta: „Itt van mindjárt Jörg Haider. A bevándorlók, legyenek azok magyar építőmunkások, kínai vendéglősök vagy horvát számítógépes szakemberek, állítólag elveszik a munkát az osztrák polgár elől, aki ezut án gazdasági érdekei védelmében szavaz Haiderre. Ugyanezt a logikát követi a francia polgár, aki Le Penre vagy a dán, aki Kjaersgaard asszonyra voksol. A nyájas olvasó most már érti, hiszen akárcsak az osztrák, ő sem szeretne az utcára kerülni. Eljutottunk a gazdasági érdekhez, kész a magyarázat. (…) Egyébként egyetlen olyan gazdaságtudományi munkáról sem tudok, amely bizonyította volna, hogy a bevándorlás bárhol és bármikor növelte volna a munkanélküliséget.” Eddig nem volt ilyen munka, tisztelt RónaTas szakértő úr. De most már van! Igaz, nem gazdaságtudományi, hanem szocialista. Például Medgyessy Péter forradalmasítja az ez irányú tudományos kutatásokat a Népszabadság január 12i számában, amikor ezt nyilatkozza: „Én jól tudom, mi az ország, a magyar mun kavállalók érdeke: a létbiztonsághoz szükséges bérviszonyok kialakítása, a munkahelyek biztonsága, a kiszámítható, tervezhető jövő. Ezt kérdőjelezi meg az Orbán – Nastase- paktum.” Hát ez a mi ellenzékünk, és ez a mi sajtónk. S még bele sem gondoltunk, hogy a státustörvényt és az Orbán – Nastasemegállapodást eddig üdvözölte a teljes határon túli magyarság, az Európai Néppárt és az Európa Tanács, a határon túli egyházak, a hazai egyházak – s erre az ellenzék és a sajtója annyit bírt mondani, hogy az Európa Tan ács ne avatkozzék bele a magyar belügyekbe (Kovács, Horn, SzentIványi, Aczél Endre Népszabadság), a határon túli magyarok kényszerből örülnek (Kovács, valamint Kis Tibor Népszabadság), illetve az egyházaknak kuss (Tabajdi Csaba). * Nincsen semmi, amit e zek ne tennének meg a hatalomért. S amit most művelnek, az a magyar politikatörténet legmocskosabb, leghazugabb kampánya, maga a nemzet- és hazaárulás. Ahogy a háromszéki magyar értelmiségiek gyönyörű, megindító levelében olvashatjuk: „Mi, háromszéki magy ar nemzetiségű román állampolgárok, különböző magyar érdekképviseleti és civil szervezetek tagjai, tisztségviselői vagy szimpatizánsai az írott és sugárzott sajtó közvetítésével, személyes magyarországi kapcsolataink révén hozzánk eljutó információk alapj án megdöbbenéssel érzékeljük a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarság szellemi, kulturális együvé tartozását és integrációját elősegítő kedvezménytörvény és a magyar – román egyetértési megállapodás megítélése és alkalmazása körül kialakult, Ma gyarország és a magyar nemzet egészére nézvést ártalmas, az ország nemzetközi megítélését negatív irányba nyomorító, az anyaországi és a kisebbségi sorsot vállalni kénytelen magyarság és az együtt élő népek egymás ellen hangolásának, az ellenségeskedés és a gyűlölet szításának veszélyes, a nemzet egészét megalázó tényeit; egy nemes ügy, a magyarság és a vele együtt vagy szomszédságában élő népek érdekeit súlyosan károsító, sok esetben nemtelen eszközöket igénybe vevő és alpári hangú, egy választási kampány tisztességtelen eszközévé alacsonyított, elsősorban a rendszerváltás előtti állapotokat tovább éltetni és konzerválni óhajtó, a társadalom perifériájára sodródott rétegeket megcélzó kampánykurzu st. (…) Sajnálatosnak tartjuk, hogy nekünk kell emlékeztetnünk arra, hogy az 1956os magyar forradalom és szabadságharc után a megtorlás a mi országainkon is végigsöpört, hogy a magyar nemzet legjobbjainak fizikai megsemmisítésére, szellemi megalázására az akkori országvezetések cinkos együttmunkálkodása révén került sor. Ennek kapcsán azt az erkölcsi kihívást sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy nem egy esetben ’56 eszméinek nyílt elárulói hangolják ellenünk a mai magyar társadalmat.” Erről van szó. Csak erről van szó. És a Szonda Ipsos majd szállítja a jól megérdemelt j údáspénzt a nyomorultaknak. vissza Pozsony világos válaszokat vár Budapesttől 20020118 (a nyomtatott MH cikke) Mikulás Dzurinda kész külügyminiszteri vagy akár kormányfői szintre emelni a státustörvényről folytatott eszme cserét Budapesttel. Ehhez azonban világos választ vár: akarjae Budapest a korai megegyezést, vagy a kérdést a választási kampány egyik témájának tekinti. A szlovák elnökkel e kérdést megvitató miniszterelnök szerint országában nem alkalmazhatnak olyan tör vényt, amelyik különbséget tesz a lakosság egyes csoportjai között. Rudolf Schuster szlovák elnök tegnap felszólította Magyarországot, tegyen meg mindent a jószomszédi kapcsolatok megtartásáért. Az államfő tegnap mindezt azt követően mondta el, hogy a stát ustörvény ügyéről folytatott megbeszélést Mikulás Dzurinda kormányfővel. A két pozsonyi vezető találkozóján megegyeztek abban, hogy az országban nem lehetnek érvényben olyan törvények, amelyeket más államokban hoztak, és amelyek kedvezményezettekre és hátr ányos helyzetűekre osztják a szlovák lakosságot. Pozsony mindenképpen a probléma megoldására számít, ezért is érkezik január 23án Budapestre Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár, aki magyar kollégájával, Németh Zsolttal egyeztet. A tegnapi sajtótájékoztató n ugyanakkor elhangzott: amennyiben a jövő heti megbeszélésen nem születik Pozsony számára is elfogadható eredmény, a kérdés a szlovák parlament elé kerül, amelyik január végén kezdi következő ülésszakát. Schuster is elismerte ugyanakkor, hogy ez a megold ás egyik oldalon sem szülne jó vért. Az államfő amúgy ismét bírálta a kormányt, mert szerinte annak a státustörvény körüli gondokat már régen meg kellett volna oldani. Igaz, a magyar félhez eljuttatott, "konkrét ellenvetéseket" tartalmazó levél másolatának birtokában most már úgy ítéli meg, hogy abban világosan megfogalmazódnak Szlovákia elvárásai, egyszersmind az is, hogy Pozsony meddig hajlandó várni a magyar reagálásra. Jaroslav Chlebo budapesti tárgyalásairól szólva Dzurinda azt mondta: itt kiderül maj d, egyáltalán hajlandóe Budapest úgy tárgyalni a kérdésről, hogy a vitát január végéig lezárhassák, vagy a kedvezménytörvény része a
