Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-04
20 megkönnyebbüléssel fogadták. A koalíció jobboldali ellenzékének, a MIÉPnek a vezetője is azt nyilatkozta, hogy a miniszterelnöknek alá kellett írnia. Sőt továbbment, és az év legjelentősebb külpolitikai eseményének nevezte "a státustörvény megalkotását és utóéletét". A két baloldali ellenzéki párt azonban egymással versengve támadja. Megkockáztatom, a sokat látott szemlélőt is meglep i az a gátlástalan demagógia, amellyel egymásra licitálva próbálnak minél nagyobb politikai tőkét kiszakítani e kényszerű politikai kompromisszumból. És még hozzá hihetetlenül buta módon, átgondolatlanul. Pillanatok alatt leleplezhető valótlanságokkal váda skodva, a magyar munkaerőpiac közeli összeomlását vizionálva. Csurka István erre azt mondja, gátlástalan harcot folytatnak: a két "legádázabb magyarellenességgel cimboráló" párt "hazaárulással kampányol". Én ezt nem mondom, de arra azért kíváncsi lennék, hogyan egyeztetik össze vajon a lelkiismeretükkel, amit művelnek. Az elmúlt hónapokban újra meg újra azzal vádolták a kormányt, hogy nem konzultált a törvény tervezetéről az érintett szomszédos államok vezetőivel, hiányzik belőle az együttműködési készség . Márpedig kompromisszumot kell kötni. Megállapodásra kell jutni a román kormánnyal a végrehajtás érdekében. Enélkül ugyanis beláthatatlan következményekkel járna az alkalmazása, nehezen kezelhető feszültséget idézne elő a két ország kapcsolatában és hason lóképpen a romániai magyarság és a többségi nemzet viszonyában. Sőt Magyarország uniós csatlakozását is veszélyeztetné. Most pedig, amikor megszületik a megállapodás, amely elhárítja az akadályokat a törvény romániai alkalmazása elől, Horn Gyula azt nyila tkozza, hogy "ilyen alkut csak egy legyőzött kormány köt... Tévedésben van a kormány, amikor azt hiszi, hogy az országot félre lehet lökni és a szűk kampányérdekeket előtérbe helyezni." Felháborító, hogy "az egyezményt előkészítő politikusok nem Magyarorsz ág érdekeit képviselték a tárgyalásokon". Valamint felszólítja a kormányt, hogy függessze fel a kedvezménytörvény végrehajtását. Vagyis ami néhány hete még elengedhetetlen követelmény volt a szocialisták szemében, a megállapodás a román kormánnyal - hisze n ne feledjük, a törvény parlamenti elfogadását még ők is támogatták , az most hirtelen szűk kampányérdek előtérbe helyezésének minősül. Az MSZOSZelnök sem akar lemaradni a rémképfestőktől. Azt nyilatkozza a Népszabadságnak, hogy "Orbán Viktor és kormán ya ezzel a lépéssel elárulta a magyar munkavállalókat". Nagy Sándor szocialista frakcióvezető közleménye szerint "a Magyarországon élő emberek tíz- és százezreinek munkahelye kerülhet veszélybe". Az MSZP munka világa kabinetje már a határon túl élő magyars ág érdekében is tiltakozik. A kormány megállapodása ugyanis szerintük "tisztességtelen módon versenyhelyzetet teremtett a határon túl élő magyaroknak is, és ezzel maga a kedvezménytörvény vesztette el értelmét". Érdekes, egyszeriben semmit sem számít, hog y mit tart jónak, mit képvisel a romániai magyarság legitim érdekképviseleti szervezete? A szocialisták már megint jobban tudják, hogy mi az érdeke a határon túl élő magyaroknak, mint ők maguk? Elődpárti múltjuk ismeretében és a saját személyes múltjukra tekintettel én a szocialista vezetők helyében óvatosabban tempóznék ezeken a vizeken. Mert esetleg másoknak is eszébe jut, hogy nem is olyan régen ért véget az a negyvenegynéhány éves korszak, amikor a szocialistáknak monopóliumuk volt e jobban tudásra. Az SZDSZ, ha lehet, még kíméletlenebb. Úgy értékelik az egyezséget, hogy a magyar külpolitikát utoljára a GrószCeausescu találkozón érte hasonló megalázó vereség. Magyar Bálint ügyvivő abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy "Orbán nemzeti érdekekre hivatk ozva nemzetellenes megállapodást kötött". Összegezzük a fejleményeket: áprilisban ezek szerint két nemzetellenes, hazaáruló tábor fog vetélkedni a választópolgárok bizalmáért. A jelek szerint a baloldal látszik kétségbeesettebbnek. Hogy ebből mi következi k? Elek István vissza
