Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-04
21 Bukarest beadta a derekát Magyarromán egyetértési nyilatkozat Több hónapja tartó diplomáciai birkózás végére tett pontot a közvetlenül karácsony előtt aláírt magyarromán egyetértési nyilatkozat. R ománia a státustörvény elfogadása előtt hosszú hallgatásba burkolózott, és nem reagált az előkészítési folyamatban felvetődő kérdésekre. A magyar parlament határozata után azonban Bukarest heves támadásokat intézett a kedvezménytörvény ellen. Annak ellenér e, hogy a magyar diplomácia folyamatosan tájékoztatta a szomszédos országot az előkészítéséről, a parlamenti határozatról, majd a gyakorlati végrehajtás tervezett módjáról, Bukarest azt állította, hogy nem kapott megfelelő információkat. A diplomáciai huz avona azzal fenyegetett, hogy Románia a rendelkezésére álló eszközökkel megakadályozhatja a státustörvény állampolgáraira vonatkozó részének helybeni bevezetését. Ez mindenféleképpen komoly feszültséget okozott volna a két ország között. A román kormány el sősorban presztízs- és belpolitikai okok miatt ragaszkodott bizonyos módosításokhoz, hogy elejét vehesse a nacionalista pártok dühödt támadásának. Ezenkívül diplomáciai sikert is fel kellett mutatnia, hiszen délkeleti szomszédunk, úgy látszik, teljes mérté kben kiszorult az euroatlanti integrációból. Most már biztos, hogy az Európai Unió tíz országnál többet a közeljövőben nem vesz fel tagjai sorába, és ezek között Románia neve nem szerepel. Az év végén esedékes prágai NATOcsúcstalálkozó előkészítése során a katonai szervezetbe meghívandó új szövetségesek listáján sincs ott Románia. A NATOtaggal és az EUtagság közeli várományosával, Magyarországgal kialakuló rossz viszony diplomáciai elszigetelődéshez vezethetett volna. Így tehát nem maradt más hátra, mint megegyezni Magyarországgal, amit aztán sikerként lehet beállítani. Ha éppen sikernek nevezhetőek a kedvezménytörvény végreha jtásán közös megegyezéssel végrehajtandó módosítások. A román politika látványos eredménynek igyekszik feltüntetni, hogy nemzetiségi hovatartozástól függetlenül bármelyik állampolgára három hónapos időtartamra Magyarországon vállalhat munkát. Eredetileg ez csak a Romániában élő magyar nemzetiségűekre vonatkozott. A román politikusok azonban nemigen hangoztatják, hogy a fennálló megállapodások értelmében eddig is nyolcezer román állampolgár vállalhatott munkát Magyarországon. A szomszédos ország munkavállaló i azonban még ezt a keretet sem használták ki, mert évente alig 37003800 szomszédos országbeli munkavállaló kért engedélyt az itteni elhelyezkedésre. Miután Magyarországon piacgazdaság működik, a munkaadók döntő többsége a magánszférában tevékenykedik, al ig elképzelhető, hogy adott esetben magyarul nem tudó, szakképzetlen munkaerőt alkalmazzanak a magyar munkavállalók hátrányára. Nem is beszélve arról, hogy éppen Románia - az EU kérésére - állampolgárai kiutazását komoly pénzügyi feltételekhez köti, amelye ket sokan nem tudnak teljesíteni. Az utolsó percig kérdéses volt, sikerüle megállapodni az egyetértési nyilatkozat szövegében. A magyar diplomácia szívósságának köszönhető, hogy még a karácsonyi politikai szünet beállta előtt megszületett az egyezség, am elyben az is szerepel, hogy a magyarromán alapszerződés ötödik évfordulóján különleges ülést tart a kormányközi vegyes bizottság, és számba veszi a kétoldalú kapcsolatok fejleszthetőségének teljes skáláját. Nem véletlenül kerülhetett be ez a szövegrész a dokumentumba. A Hornkormány 1996ban kötötte meg az alapszerződést Bukaresttel, Feszültség és megállapodás A román pártok, a kormányzati és állami szervek képviselői nemrég még azt hangoztatták: megakadályozzák a magyar kedvezménytörvény románia i alkalmazását. Ilyen előzmények után áldás volt a magyar és román miniszterelnök által aláírt egyetértési nyilatkozat. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke többször is méltatta a román és magyar kormány tárgyalási és kiegyezési készsé gét, s kiemelte az RMDSZ szerepét a közvetítésben, a megállapodás létrejöttében. Frunda György, az RMDSZ és az erdélyi magyarság miniparlamentjének az elnöke, az úgynevezett mérsékelt RMDSZvonal vezéregyénisége úgy véli, hogy a december 22i egyezmény alá írásának óriási jelentősége lehet a románmagyar kapcsolatok további alakulásában. A románmagyar megegyezést közvetve az is elősegítette, hogy a budapesti megállapodás előtt - az RMDSZ szavazatainak is köszönhetően - a kisebbségben kormányzó Nastasekabi net túlélte a parlamenti bizalmi szavazást. Mircea Geoana román külügyminiszter szerint a magyar státustörvény mintájára lehetne egy román kedvezménytörvényt is alkotni a külhoni románok számára.
