Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-04
11 pártok vezetőivel a megállapodásról, s Kovács László pártelnök egy szót sem szól, addig Horn Gyula sztárdiplomata, egykori miniszterelnök a magyar diplomácia csődjének ne vezi a megállapodást. S hogy még egy sárkányfej is szerepet kapjon, maga Medgyessy Péter szocialista miniszterelnökjelölt is kifejti – természetesen elítélő – véleményét a kérdéssel kapcsolatban, miközben hajbókol a román miniszterelnöknek, Adrian Nastasé nak. Medgyessy szolidaritásáról biztosítja a román kormányfőt, s kifejti, az MSZP támogatni fogja a korrupt és nacionalista román Szociáldemokrata Párt (PSD) felvételét a Szocialista Internacionáléba. De térjünk vissza Horn Gyula sztárdiplomatához: amikor megkezdődött a nyomozás a Greshamügyben Medgyessy ellen, Horn levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek, ahol többek közt a státustörvényről is kifejti véleményét, s azt kéri: a kormány függessze fel a jogszabály végrehajtását. Figyelem! Akkor a rom án diplomácia mit akart? Hogy a magyar fél függessze fel a végrehajtást. A magyar diplomácia mire törekszik? Ennek ellenkezőjéről meggyőzni a román felet. S erre jön Horn Gyula, és nem tesz mást, mint hátba támadja a magyar kormánydelegációt, aláássa a mag yar fél tárgyalási pozícióját. S ha már a „diplomáciai csődnél” tartunk, Horn vajon miért felejti el az 1996ban aláírt román – magyar alapszerződést, ahol miniszterelnökként ment bele a romániai magyarságot sújtó egyik legsúlyosabb megalkuvásba? A szerződés mellékletének a lábjegyzete szerint a szerződő felek egyetértenek abban, hogy az 1201es ajánlás nem hivatkozik a kollektív jogokra és nem kötelezi a feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális státusára. Ez elfogadhatatlan lett volna, mivel ellentmond az Európa Tanács 1201. (1993) számú ajánlása szellemének és tartalmának, Románia politikai és jogi kötelezettségeinek, a nemzeti kisebbségek védelmére hivatott nemzetközi dokumentumoknak. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 68. paragrafusának 1. bekezdése szerint: A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. A 4. bekezdés értelmében pedig: A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. Magyarország tehát alkotmányban írja elő a legszélesebb körű közösségi jogokat: elismeri a nemzeti kisebbségeket mint államalkotó tényezőt, védelemben részesíti azt, és biztosítja annak identitása megőrzésének fe ltételeit. Ezzel szemben viszont Románia a magyar nemzeti közösséget nem ismeri el államalkotói tényezőnek, így nincs alkotmányos garancia és törvényi keret annak védelmére, hogy a magyar kisebbség meg tudja őrizni nemzeti identitását. Így a melléklet lábj egyzete jogsértő és diszkriminatív. A magyarországi román kisebbség a legszélesebb körű kollektív jogokat és szabadságokat birtokolja, míg a két ország közötti szerződésben feltüntetett egyszerűsítő értelmezés a romániai magyar kisebbségtől még azt a lehet őséget is elveszi, hogy a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó alapvető nemzetközi dokumentumokban és a Románia által vállalt politikai kötelezettségekben megfogalmazott közösségi jogokkal és szabadságokkal éljen! A szerződés 15. szakasza 1. bekezdésén ek a) pontja rögzíti: „A szerződő felek vállalják, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és kötelezettségeinek szabályozása során az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt alkalmazzák, hac sak belső jogrendjük nem tartalmaz a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek vonatkozásában kedvezőbb rendelkezéseket.” Mi ez, ha nem diszkrimináció? Amíg a magyarországi románságnak alkotmányban és törvényben teljes értékű kollektív jogokat garantálnak, addig a romániai magyarságtól e szerződés alapján a kollektív jogokra való hivatkozást is megtagadják. Lámlám, a státustörvény ellenében fellépő mai ellenzékiek még a kedvezmények által a többségi nemzettel szemben kialakuló pozitív diszkriminációt is neh ezményezték, s kormányzásuk alatt egy sokkal súlyosabb megalkuváshoz adták nevüket, a határon túli nemzettestvéreik kárára. Ellenben az 1201es ajánlás 12. szakasza szerint: „A jelen jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető olyképpen, hogy korlát ozását vagy leszűkítését jelenti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személy valamely egyéni jogának, vagy egy nemzeti kisebbség valamely kollektív jogának, amely a Szerződő Állam törvényeiben, vagy ezen
