Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-04
12 állam által aláírt nemzetközi egyezményben biztosított. ” Tehát az ajánlás tételesen elismeri a nemzeti kisebbségeket megillető kollektív jogok létezését a belső törvényekben és a nemzetközi egyezményekben. Az ajánlás 11. szakasza szerint: „Azon régiókban, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek többsé gben vannak, ezen személyeknek joguk van saját helyi, vagy autonóm hatóságokhoz, vagy ahhoz, hogy a történelmi és területi feltételeknek megfelelően és az állam törvényeivel összhangban sajátos státussal rendelkezzenek.” Tehát a közösségi önkormányzás külö nböző formái kollektív jogként jelennek meg azon személyek számára, akik bármely nemzeti kisebbséghez tartoznak és adott területen többségben vannak, s ezen önkormányzást gyakorolhatják helyi közigazgatási szinten, de akár régióra lebontva is! De mivel az alapszerződés lábjegyzete szerint az 1201es ajánlás nem hivatkozik a kollektív jogokra, ezzel a romániai magyar kisebbséget és annak tagjait az említett önkormányzási lehetőségektől (autonómiaformáktól) fosztották meg, ráadásul a szerződő felek a vállalt kötelezettségek teljesítése és felelőssége alól is kivonták magukat. A szerződő felek abban is egyetértettek, hogy az 1201es ajánlás „nem kötelezi a feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az etnikai alapú területi autonómia s peciális státusára”. Ez megint baklövés, hiszen a Hornkormány semmibe vette az európai gyakorlatot, Románia pedig a nemzetközi politikai kötelezettségeit, s mindketten a romániai magyarság jogköveteléseit. Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy az RMDSZ is ne hezményezte az alapszerződés szövegét. Ha fontosabb az MSZP számára, hogy a szomszédos országok magyargyűlölő kormányainak szócsöve legyen, mint a nemzetpolitikai konszenzus, akkor ez lesújtó, főleg tudva azt, hogy ez a párt akár a jövő évi választások me gnyerésére is esélyes. A szerző joghallgató (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) vissza A kabinet nem félti a munkaerőpiacot 20020104 (a nyomtatott MH cikke) A kormány szerint kizárható, hogy a státustörvény, illetve az Orb ánNastaseegyezség negatív hatást gyakoroljon a magyar munkaerőpiacra. Közben kiderült, a magyarigazolvánnyal rendelkezőknek is ki kell fizetniük az ötvendolláros vízumdíjat, ha élni szeretnének a munkavállalási kedvezménnyel. A belügyi tárca szerint jövő héten át is adják az első magyarigazolványt. A külföldiek magyarországi munkavállalására erősen korlátozott és szabályozott módon van lehetőség, ezért a státustörvény munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásaitól nem kell félni - fejtegette a tegnapi kormán yülést követő tájékoztatón Matolcsy György. A gazdasági tárca első embere emlékeztetett rá: külföldiek három legális úton vállalhatnak munkát Magyarországon. Az egyik az általános lehetőség, amikor legfeljebb 12 hónapig dolgozhat külföldi az ország terület én, s csak akkor, ha a munkaügyi központ 30 nap alatt nem talál magyar állampolgár munkanélküli, aki az adott munkahelyre jelentkezne. A második lehetőséget a kormányközi megállapodások teremtik meg. Ilyen például a szezonmunkások és a gyakornokok foglalko ztatásáról rendelkező magyarromán egyezmény. Ez utóbbi alapján összesen nyolcezer szezonmunkás és hétszáz gyakornok dolgozhat hat, illetve 12 hónapig az országban. - kvótán belül az engedélyeket a munkaerőpiac vizsgálata nélkül adják meg, s nincs szükség munkavállalói vízumra. A harmadik út az OrbánNastaseegyezségből következik, mondta Matolcsy, hangsúlyozva: ez az a lehetőség, amely alapján elvileg évente három hónapra minden román állampolgár munkát vállalhat Magyarországon. Szerinte azonban így sem k ell káros hatásoktól tartani, ugyanis ebben az esetben is csupán egy könnyítés van: a munkaadó által megkért munkavállalási engedély megadásánál nem vizsgálják a munkaerőpiacot. A miniszter utalt azonban számos más feltételre is. Így például a gazdasági t árca vezetője megszabhatja, hány külföldit lehet alkalmazni egyes szakmákban az ország különböző
