Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-25
6 munkáltatók úgy vélték: a gazdaságba avatkozik be a kormány, ha a minimálbér meghatározásán túl beleszól a bérpolitikába. Növekvő gazdaságban nincs értelme korlátozni a dolgozók számát, a bővüléshez többre van szükség. A vitát a miniszterelnök zárta le azzal, hogy a rendelet minden gazdasági racionalitást nélkülöz. Eddig sem kellett korlátozni a külföldi munkavállalók számát, ezután sem kell, ezt a gazdaság önmagától megoldja. Politikai okokból kell egy számban megállapodni, ha nincs is értelme. Mint mondta, ez oldja meg azt a helyzetet, amely kialakult a státustörvénnyel kapcsolatban, s jelzi a közvéleménynek, hogy nincs probléma. A napirendi pont megállapodás nélkül zárult, a gazdasági miniszter a k ormány javaslata alapján mintegy 81 ezer főben korlátozza majd a külföldi munkavállalók számát. A felek a harmadik pontban sem tudtak megegyezni: a szakszervezetek ellenvetése miatt nem fogadták el a Gazdasági Tanács alapszabályát. vissza Várkonyi Iván Státusrajt öt és fél milliárdért Eddig mintegy két és fél milliárd forintba került a magyarigazolvány kiadásának előkészülete. A kormány ugyanakkor januárban további kb. 2,9 milliárdot utalt ki a „státusinfrastruktúra” fejleszt ésére. A pénzt két minisztérium (belügy, külügy), a közigazgatási hivatalok, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala kapta. A magyarigazolvány bevezetésével kapcsolatos előkészületek eddig két és fél milliárd forintot emésztettek fel – tudtuk meg a belü gyi tárca illetékeseitől. Ezt az összeget a számítástechnikai rendszer korszerűsítésére fordították: meg kellett teremteni a feltételeit annak, hogy a külföldről érkező adatokat megfelelő biztonsággal fogadhassák. A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala így ma már képes az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok kezelésére, vagyis a magyarigazolvány kibocsátására beszerzett berendezéseket más célokra is használhatják majd. Az informatikai rendszer kiépítésére, valamint üzemel tetésére az idén további csaknem hárommilliárd forintot fordítanak. Ebből az összegből egy idei kormányhatározat szerint 824 millió jut a BM központi hivatalának, 71,5 millió a közigazgatási hivataloknak, valamivel több mint kétmilliárd pedig a Külügyminis ztériumnak. A BM havi 17 – 24 ezer magyarigazolvány kiállításával számol. Egyébként egyetlen igazolvány kiállításának összes költsége meghaladja az ezer forintot is. A külügyi keret felhasználásáról Horváth Gábor, a tárca szóvivője tájékoztatta lapunkat. 1,1 22 milliárd forintot a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH), mint önállóan gazdálkodó szervnek adtak át. A további, 20012002es felhasználású 899 millió megoszlása a következő. 430 milliót átadnak a Belügyminisztériumnak. 235 milliót személyi költsége kre fordítanak, ami lényegében a magyarigazolvánnyal kapcsolatos többlettevékenység ellátására felvett 26 új (főleg konzulátusi) alkalmazott juttatását és a járulékos kiadásokat jelenti. 70 millió forintért épületeket újítottak fel (pl. új alkalmazottak sz olgálati lakása). 74 milliót még nem használtak fel. 90 millióért ún. központosított közbeszerzés keretében informatikai felszerelést vásároltak, majd külföldön telepítettek. Ezek ún. minősített forgalmazója az Icon Kft., és az Albacomp Kft. (Értesüléseink szerint ezek a számítástechnikai cikkek kereskedelmében elismert cégek.) vissza Chlebo elvi egyezséget vár a jövő héten A szerdai budapesti tárgyaláson Szlovákia javaslatai alapján haladtak a tárgyalások, s a státustörvény kapcsán kibontakozott vitát lezáró egyezség is a mi filozófiánkat követi – jelentette ki Pozsonyban Jaroslav Chlebo. A szlovák külügyi államtitkár elmondta, hogy félig már elkészült a két kormány közös politikai nyilatkozatának a szövege, amelyet a tervek szerint a jövő hét elején valószínűleg a külügyminiszterek írnak alá Pozsonyban. A dokumentum hangsúlyozza majd, hogy Szlovákia állami szuverenitása sérthetetlen, és a magyar jogszabály szlovákiai érvényesítésének módját a velencei bizottság ajánlása és a két ország egyezsége szabja meg. Lapunk kérdésére válaszolva elmondta azt is, hogy a végrehajtási rendelkezéseket illetően még több vitás kérdés vár tisztázásra. A kölcsönösen elfogadható megoldások kimunkálása – ugyancsak a szlovák fél javaslata alapján – a két ország közötti alapszerződés révén létrejött nemzetiségi vegyes bizottság feladata lesz – tette hozzá. Ez a testület legkésőbb az elvi nyilatkozat aláírását követő tíz napon belül ül tárgyalóasztalhoz. Megbízható információink szerint a szlovák fél továbbra is elsősorban azt ellenzi, hogy a felvidéki magyar szülők azért kapjanak anyagi támogatást, mert gyermekeik anyanyelvükön oktató középiskolákban tanulnak. Ezeket az értesüléseinket a külügyi államtitkár nem kommentálta, s csupán annyit jegyzett me g, hogy először a jogszabály elveiben kell egyezségre jutni, és csak azután lehet érdemlegesen foglalkozni a konkrét kifogásokkal. vissza Szilvássy József
