Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-25
7 Vizsgálat a romániai információs irodákban Ion Iliescu román államfő a Jurnalul national című bukaresti napilapnak adott interjújában kifejtette: a magyar – román egyetértési nyilatkozat aláírását követő magyarországi vitát a választási harc velejárójának kell tekinteni. Úgy vélte: a státustörvény „Európa számára elfogadhatat lan megkülönböztető elemeket tartalmazott”, az európai szellemmel ellentétes, antidemokratikus törvény volt: egy sor olyan gazdasági és szociális elemet tartalmazott, amelyek például a munkavállalás terén az etnikai alapú megkülönböztetést szolgálták. Ilie scu üdvözölte, hogy a magyar kormány végül belátta a helyzet tarthatatlanságát, és megfelelőképpen módosította álláspontját. Claudiu Lucaci, a román kormány szóvivője ugyanakkor bejelentette: az egyetértési nyilatkozat ellenőrzése végett Bukarest által fel állított szakértői bizottság kezdi meg a munkáját. Az első három napon Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Szilágy megyébe látogatnak el a bizottság tagjai, hogy a megállapodás tiszteletben tartását a helyszínen ellenőrizzék. Ha a bizo ttság rendellenességet észlel az Erdélyben nyitott információs irodák tevékenységében, azt nyilvánosságra fogja hozni. vissza Tibori Szabó Zoltán Csőcselék? Duray Miklós szlovákiai magyar politikus Szombathelyen, a polgári v édegylet rendezvényén legutóbb azt találta mondani, hogy „csak a csőcseléket voltak képesek megszólítani azok, akik a kedvezménytörvény körül hisztériát keltettek”. Már az a kitétel is megérne persze ehelyütt egy szót: kellette bárkinek is „kelteni a hisz tériát”, avagy netán eleve bele volt programozva a skandalum abba a jogszabályba, amelynek – ne feledjük – egyik spiritus rectora éppen Duray Miklós volt. De, még ha nagyvonalúan elsiklunk e kérdés felett, akkor is megmarad a kisebbségi politikus állításán ak másik fele, amivel józan ésszel tulajdonképpen nem is lehet mit kezdeni. Ám azt sem lehet megtenni vele, hogy laza mozdulattal a szőnyeg alá söpörjük. Mert hogy Duray – tetszik, nem tetszik – jelentős publicitást kapott szombathelyi megjegyzésével a leg szerényebb becslések szerint is milliókat utalt az anyaországban a „csőcselék” kategóriába. Elképzelhető persze, hogy szlovák állampolgárként Duray nem követi eléggé figyelemmel a státusügy minden anyaországi rezdülését. De néhány friss felmérés eredményét azért illene ismernie, mielőtt ilyet kiejt a száján. Például azt, hogy a SzondaPhone szerint a magyar felnőtt lakosság kétharmada tárgyaltatná újra az Orbán – Nastase megállapodást, mivel ez megítélésük szerint Románia számára előnyös. Vagy azt, hogy a Gall up által megkérdezetteknek éppen a fele mondta: a magyar – román megállapodás megkötése hibás lépés volt. Esetleg azt a körülményt, hogy míg a korábbi felmérések 6070 százalékos támogatottságot regisztráltak a státustörvénynek, ez a szám mára 53 százalékra esett vissza. (Ezen belül is csak 15 százalékos a feltétlen támogatás aránya!) De utalhatnánk a TV 2 telefonos szavazására is, ahol egy óra alatt a 14 000 betelefonáló háromnegyede ellenezte külföldi vendégmunkások hazai foglalkoztatását. És ha netán minde z elkerülte volna Duray figyelmét, akkor vajon nem a kisebbségi politikus meghívóinak lett volna kötelessége, hogy ne hozzák kellemetlen helyzetbe vendégüket, és ott helyben kiigazítják? Egyben pedig talán elgondolkodnak azon is: helyese a „polgári oldal” részéről ilyen mértékben bevonni a hazai választási kampányba bizonyos kisebbségi vezetőket? vissza K. T. Főkonzulátus nyílik Eszéken A korábban többször kilátásba helyezett Mol – INA fúzió, a rijekai kikötő fejlesztése a két oldalú gazdasági kapcsolatok várhatóan kiemelt helyen szerepelnek Orbán Viktor ma kezdődő kétnapos, hivatalos horvátországi látogatásának. A miniszterelnök, akit fogad Stipe Mesic államfő és horvát hivatali kollégája, Ivica Racan , szombaton Eszéken megnyit ja a magyar főkonzulátust. Horvátország négy szomszédos állama közül Magyarország az egyetlen, amellyel nincsenek megoldatlan problémái. Tíz évvel ezelőtt Magyarország az elsők között ismerte el Horvátország függetlenségét. Néhány nappal ezelőtt Zágrábban kedvezően ítélték meg a státustörvényt. A politikai kapcsolatokkal ellentétben a két ország gazdasági együttműködés elmarad a lehetőségektől. A kétoldalú áruforgalom értéke szerénynek mondható. A Budapest – Zágráb – Rijeka vasútvonal és autópálya modernizálása vagy a rijekai kikötő fejlesztése az évek folyamán közhellyé vált, a nyilatkozatok szintjén maradt. Hasonló a helyzet a befektetések terén is. A horvátországi magyar beruházások értékét 40 millió dollárra becsülik. A külföldi tőkeberuházásoknak Horvátorsz ágban ez csak egy százaléka. A Mol kőolajtársaság többször tárgyalt az INAval az együttműködésről, mindeddig eredménytelenül. Egyes elemzések szerint nem
