Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-25
5 Nemzettuda t nélkül nincs partnerség A miniszterelnök szerint javaslatot az tehet, aki elfogadja a státustörvény alapjait A gazdasági helyzet jó – ebben sikerült teljesen egyetérteniük a Gazdasági Tanács tagjainak tegnap a kormánnyal. Orbán Viktor miniszterelnök han gsúlyozta: a kormánynak csak az lehet partnere, aki elfogadja nemzeti célként a Kárpátmedencei magyarok élethelyzetének javítását. A magyar gazdaságnak 2004 elejéig, de legkésőbb a közepéig fel kell készülnie az európai uniós tagságra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Tanács tegnapi ülésén. A kormány javaslatára létrehozott, a kabinet szerint az érdekegyeztetés fő fórumá nak tekinthető – a kormány, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek, a bankszövetség, a külföldi vállalkozói szövetségek és a gazdasági kamarák vezetőiből álló – testület utoljára kilenc hónapja ülésezett. Akkor az infláció alakulása volt a legnag yobb kérdés, most a tanács összehívását a státustörvény körüli vita indokolta, ám – első napirendként – szóba kerültek gazdasági kérdések is, A kormányfő kijelentette, hogy bár jelenleg a mezőgazdasági és a kohéziós támogatások kérdésében rendkívül távol á ll Magyarország és az unió közös álláspontja egymástól, nem látja akadályát annak, hogy 2004 elejénközepén hazánk csatlakozzon a közösséghez. Martonyi János külügyminiszter ezt azzal egészítette ki: azt kérjük, hogy „egyenes legyen a pálya”, senki se rész esedjék több támogatásban helyzete okán. Ez a versenyképességet is befolyásolja. A kormányfő közölte, hogy a versenyképesség növelésének szándéka állt a minimálbér erőteljes növelése mögött. A kormány az állami beszerzéseknél ezért részesítette előnyben a hazai vállalkozásokat. Mint mondta, az elképzelés végrehajtását sokan bírálták, n éha joggal, de a következő két és fél évben a hazai vállalkozások erősítése érdekében szükség van egyfajta „gazdasági patriotizmusra”. A kis- és középvállalkozások tőkehelyzetét meg kell erősíteni. Kell öthat, regionálisan multinacionális nagyvállalatnak tekinthető magyar cég. A miniszterelnök szerint szükség van kialakult eljárási rend alapján működő, erős gazdasági érdekképviseletekre, és arra, hogy a világcégek vezetői között minél több magyar legyen. Orbán szerint szükséges a közbeszerzési törvény módo sítása. – Nálunk a közbeszerzés nem csökkenti, hanem növeli a beruházások költségét – mondta, de az okokról a nyilvánosság előtt nem kívánt beszélni. Gyorsabb, átláthatóbb, tisztességesebb szabályozást sürgetett. A miniszterelnök kitért arra, hogy nem a ko rmány, hanem a gazdasági szereplők összefogásának az eredménye a gazdaság – nemzetközileg elismert – jó teljesítménye. Megköszönte, hogy a gazdaság szereplői nem „szedték szét” a kétéves költségvetést, és ezzel elismerték, hogy a több évre szóló büdzsékkel járó stabilitásra szükség van. Ismét bejelentette, hogy hároméves költségvetés megalkotását sem tartja elképzelhetetlennek a következő ciklusban. A kormányfő szintén a gazdaság szereplőinek köszönte meg a munkanélküliség csökkenését, és kijelentette: most már senki sem tartja elképzelhetetlennek, hogy teljes legyen a foglalkoztatottság Magyarországon. Ez szerinte tulajdonképpen háromnégy százalékos rátát jelent, ami egyenlő az állást változtatók átmeneti munkanélküliségével. Hangsúlyozta: összefogásra van szükség az infláció csökkentése érdekében, de nem lenne kívánatos, hogy az áremelkedési ütem csökkentése visszavesse a gazdasági növekedést. Megköszönte a jegybanknak, hogy ennek jegyében jár el, és csökkenti a kamatokat, esélyt adva a hitelfelvételekből történő növekedésre. Némileg eltérő módon beszélt erről a jegybank elnöke. Járai Zsigmond szerint, ha az inflációs cél elérése érdekében szükség lesz rá, a bank nem zárkózik el a forint további erősödése elől. De a mai helyzetben erre nincs szükség. A fels zólaló érdekképviseleti vezetők elismerték, hogy a gazdaság teljesítménye jó, de aggódtak a kormány várakozása miatt, hogy a második fél évtől már érezhető lesz az élénkülés. Voltak, akik veszélynek tartották az infláció növekedését, a forint további erős ödését, s volt, aki üdvözölte az utóbbit. A szünetben – két napirend között – éles vitákat váltott ki a kormányfőnek az első napirend lezárásaként elmondott (de már az új napirendre utaló) néhány mondata. Az egyik érdekképviseleti vezető azt kérte, hogy a kormány vegye figyelembe a javaslataikat az EUnak készülő nemzeti fejlesztési terv kialakításakor. Orbán Viktor kijelentette: az a szervezet, amely nem tud a nagy nemzeti célokban osztozni, vagyis nem fogadja el stratégiai célként a Kárpátmedencei magya rok élethelyzetének javítását, nem lehet a kormány partnere. – Aki ezt a célt rövid távú érdekeinek érvényesítése miatt bírálja, a nemzeti fejlesztési terv kidolgozásában részt vevő fél nem lehet – mondta a kormányfő. Hozzátette: az ilyen szervezetet a kab inet legfeljebb együttműködő félként tartja nyilván, de nem olyanként, amely javaslatokat tehet. A státustörvényről, illetve a hozzá kapcsolódó, a Magyarországon foglalkoztatott külföldi állampolgárok számának korlátozásáról szóló vitában ez a kijelentés n em került szóba. Matolcsy György gazdasági miniszter ismertette a kormány javaslatát, amely 81 ezer főben, a tavaly betöltetlen álláshelyek havi átlagában határozná meg ezt a számot. Azt kérte a testülettől: állapodjanak meg egy konkrét számban a rendeleta lkotáshoz. A szakszervezetek és a munkáltatók vitatkoztak: a rendeletben kelle megszabni, hogy a külföldi állampolgárságú munkavállalóknak menynyit kell fizetni. A szakszervezeti oldal álláspontja szerint a szakmában szokásos átlagnál kevesebbet nem kapha tnak, hogy ne szorítsák ki a magyarokat (ez szerepel a rendeletben). A
