Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-04
5 Vajdaság: döcögő ügyintézés A Vajdaságban a magyarigazolvány iránt nagy az érdeklődés, az igényléseket azonban még egy helyen sem fogadj ák - jelentette Újvidékről Pilcz Nándor . Ennek egyik oka, hogy Szerbiában az új év másnapja is állami ünnep volt, a másik oka pedig - a jelek szerint - a felkészületlenség. A legnagyobb vajdasági magyar párttól, a VMSZtől kapott értesülésünk szerint Szaba dkán hétfőtől fogadják az érdeklődőket. A VMSZ szabadkai irodájában tegnap délután már a pontos címet és a telefonszámot is meg tudták adni. Újvidéken viszont teljes a tájékozatlanság: még a vajdasági magyarok egyetlen napilapjának, a Magyar Szónak sem vol t értesülése a magyarigazolvány igénylésének konkrétumairól, noha a szerkesztőségre az olvasók kérdések özönét zúdították. Az újvidéki információs irodában tegnap csupán az alkalmazottak ismerősei tudtak érdeklődni, miután az iroda vezetője csak a hét végé n tervezi ismertetni az érintettekkel a hivatal címét és telefonszámát. A lassúság főleg azzal magyarázható, hogy az űrlapokat jövő hétfőre várják. Érdeklődésünkre, hogy magyarságukat mivel igazolhatják legegyszerűbben a magyarigazolványért folyamodók, a t egnap megnyílt irodában dolgozó Ladisics Melinda azt válaszolta: elég, ha a kérelmező magyarul beszél. vissza Hőskor az erdélyi magyar egyetemen Immár három hónapja létrejött, s két hónapja működik az Erdélyi Magyar Tudományeg yetem (EMTE). Október elején – napokon át tartó, kormányfői, miniszteri és államtitkári látogatásokkal egybekötött ünnepségeken – több helyszínen is megnyitotta kapuit a Sapientia. Az ünnepi beszédek után azonban megkezdődtek a cseppet sem könnyűnek ígérke ző hétköznapok. A fiatal egyetemnek bizonyítania kell. Az erdélyi felsőoktatásban ugyanis hatalmas a versengés. Az EMTÉn maga az oktatás csak október 15én kezdődött. Addig a csíkszeredai Sapientiafiók 209 első éves diákja Homoródfürdőn előkészítő táborb an vett részt. Már ott megismerhették egymást és néhány tanárt, felkészülhettek a Csíkszeredába történő áttelepedésre. Bevezették őket az egyetemi életbe, megalakult a hallgatói önkormányzat. Kolumbán Gábor, a csíkszeredai Sapientia menedzsment és társadal omtudományi tanszékének megbízott vezetője és a Sapientia Alapítvány székelyföldi fiókjának elnöke két hónap elteltével úgy látja, hogy egész sor kedvező tapasztalatot szereztek. A fiatal oktatógárda jól dolgozik. Pezsgő diákélet zajlik: megtartották az el ső Székelyföldi Diákköri Konferenciát, megszervezték az első gólyabált is. Családias hangulat alakult ki, s ehhez az is hozzájárul, hogy a kollégium és az egyetem egy helyen van. A nehézségekből is van persze bőven. Kiderült például, hogy a tanárokat túl k ésőn, csak október elsejével szerződtették, ezért közülük szinte senki sem tudott a vakáció ideje alatt a jegyzetek írásával foglalkozni. A másik negatív tapasztalat, hogy a diákok alapképzettsége kiegyenlítetlen. Megfogalmazódott az első tanulság: a jövőb en már év elején egy szintre kell hozni a diákok alaptudását. Ennek érdekében – véli Kolumbán – az oktatás megkezdése előtt előkészítő tanfolyamokat kell majd szervezni, elsősorban számítástechnika, matematikai alapismeretek és idegen nyelvből. Tonk Sándor professzor, az EMTE rektora megállás nélkül ingázik az egyetemi intézményeknek otthont adó városok között. A legfontosabb eredménynek azt tekinti, hogy elkezdődött a tényleges oktatói munka Csíkszeredában és Marosvásárhelyen, illetve folytatódott Nagyvára don, a Partiumi Keresztény Egyetemen, amely a Sapientiához kötődik. A rektor is úgy látja, hogy gondjaik az indulás nehézségeihez kapcsolódnak, hiszen párhuzamosan kellett az oktatni, elvégezni a hátramaradt szervezőmunkát, véglegesíteni az infrastruktúrát . Tonk Sándor szerencsésnek mondja, hogy Marosvásárhelyen – egyetemi város lévén – sok a tapasztalt tanár. Itt ezért gördülékenyebben indult az élet. Az oktatókat is könnyebb volt megnyerni, hiszen ott műszaki jellegű, illetve szociálpedagógiai szak indul t, s Erdélyben sok az ehhez értő egyetemi tanár. A rektor Marosvásárhelyt közelebbről ismeri, mert ott tanít is. Itt s bevezették azt az általános műveltségi, magyar művelődéstörténeti tantárgyat – a műszaki hallgatóknak is. Tonk professzor szerint Csíksze redában valamennyire más a helyzet, mert az nem volt egyetemi város. Az oktatás ott is jól indult, de a megfelelő tanárok megnyerésével vannak nehézségek. Igen sok az ingázó tanár, s ez megnehezíti a munkát. Úgy véli, Csíkszeredában még bizonyos időre szük ség lesz, amíg az oktatás a rendes mederben folyhat. A rektor azt állítja: nem érte meglepetés. Az eltelt időszakban valamennyi helyszínen igyekeztek pótolni a felszereltség hiányosságait. Marosvásárhelyen és Csíkszeredában korszerű kézikönyvtárat szeretné nek létrehozni. Másfelől – mivel olyan tudományágakban is indult az oktatás, amelyek esetében megfelelő háttérrel nem rendelkeztek – a könyvtárra nagy szükség lenne. Sok segítséget kaptak külföldről, hogy a korszerű igényeknek megfelelhessenek. A Sapientia különböző szakokra kapott ugyan működési engedélyt, az egyetem ideiglenes akkreditációját tartalmazó kormányrendelet azonban eddig nem látott napvilágot. Tonk Sándor azonban e tekintetben is bizakodó: