Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-18
12 De sajnos egy re világosabbá válik: itt és most a határon túli magyaroknak egy olyan státusa körvonalazódik, betonozódik bele az anyaországiak tudatába, amiből a közeljövőben azt következtetik, hogy a határon túli magyar lesz a további minden rossz forrása. Miattuk áram lanak majd az országba az éhes románok, ukránok, szerbek, szlovákokÉ Miattuk nem lesz majd Magyarországon munkalehetőség; miattuk megy csődbe végképp az egészségügy; miattuk nem kapnak elég ösztöndíjat az anyaországi diákok, mert őket, azaz minket is kell támogatni. Kik és mikor fogják tudni leállítani ezt a gyűlöletbeszédet? Isten látja a lelkemet: nehezen viseltem el az utóbbi években a Fideszlegények arroganciáját. Az MSZPtáborra sem tudtam fenntartások nélküli szimpátiával tekinteni, mert amit mivel ünk művelt emitt a szocializmusnak nevezett maffiotizmus, azt egy életen át sem lehet kiheverni, tehát nekem bármilyen baloldaltól borsódzik a hátam. Mégis inkább vonzódtam a magyar szocialisták pragmatizmusához, higgadtságához, egynémely tekintélyes szemé lyiségükhöz. De az, amit ma az MSZP tesz - és nagyon világos, hogy választási meggondolásból teszi , az kemény galuskaként megakadt a torkomon. Végtelenül sajnálom, hogy immár az MSZPből és SZDSZből is végképp ki kell ábrándulnom. Idehaza nemcsak engem érint jeges fuvallatként az a felismerés, hogy a vezető magyar politikusok nem gondolják meg: mit jelent az erdélyi magyarságnak azt hallani reggeltől estig a magyar médiumok "jóvoltából": rettenetesen aggódnak amiatt, hogy majd jövünk csőstől. Például gyó gyulni. Hát nem fogunk jönni, kedves urak és elvtársak. Vegyék tudomásul, hogy nálunk is vannak kiváló orvosok, akik igenis képesek meggyógyítani az erdélyi betegeket. Sőt egyre többen vagyunk, akik azt valljuk, hogy az ember önmaga orvosa. Hogy a belső le lki egyensúly többet ér, mint az önök féltve őrzött, tőlünk elzárkózni óhajtó egészségügyi hálózatának minden hókuszpókusza, vegyi készítménye. És azt is jó lenne megjegyezni, hogy a kb. egymillió munkaképes erdélyi magyar zömének tisztességes szakmája, mu nkahelye van, és nem szorul rá arra a bizonyos háromhavi alamizsnára, amiért egyébként megdolgozna. És egy szó sem esik mostanában arról, hogy hány diplomás erdélyi fiatal építi ma azt, amit éppen építeni kell Magyarországon, kiket a mi, erdélyi és regáti és moldvai adófizetők pénzén képeztek ki. Nem gondolják, magyar politikus urak és hölgyek, hogy nem kellene újra és újra átélnünk Trianon traumáját (a nemzetből való kiűzetést), most már éppenséggel az önök választási küzdelmei miatt? Ha ennyire fájdalmas dolog a nemzet egyesítése, hajlamos vagyok immár azt leírni, hogy nem kérek belőle. Mert félő, hogy annyi gyűlöletet szül anyaországi és elszakadt, státusmagyarok között, amit leépíteni netán nehezebb és hosszabb folyamat lesz, mint teszem azt, rendezni a románmagyar viszonyt. Sajnos a román kormányfő elérte célját: a státustörvényt úgy módosíttatta, hogy az új változat immár nem nemzetegyesítő, hanem nemzetszaggató hatással bír. Annál rosszabb változat, mint a magyar és román kormányfő által ratifikált törvény, talán nem is létezik. A munkavállalási cikkely módosítása a magyar közhangulatot mételyezte meg, az erdélyi vegyes, magyarromán házasságokra vonatkozó diszkrimináció pedig számtalan vegyes etnikumú erdélyi család belső harmóniáját bonthatja meg. vissza Máthé Éva Budapest nyitott a megegyezésre Németh Zsolt szerint Pozsony még nem jelezte konkrét elképzeléseit 2002. január 18. Gui Angéla A folytatódó magyar – szlovák egyeztetése n Budapest kész megfontolni a Pozsonyból érkező összes javaslatot, ugyanakkor nem képezheti a tárgyalások alapját az az elképzelés, hogy függesszék fel a státustörvény felvidéki végrehajtását – nyilatkozta lapunknak Németh Zsolt, a Külügyminisztérium polit ikai államtitkára. Államtitkár úr, Magyarországnak még mindig nem sikerült Szlovákiával megegyeznie a státustörvény végrehajtásáról. Ön szerint milyen szintű találkozón kell a továbbiakban a magyar – szlovák tárgyalásokat folytatni, szükség vane miniszterelnöki csúcsra? – Egyelőre konkrét elképzelés nem körvonalazódott a megállapodás módjáról, de úgy vélem, nem is ez az elsődleges kérdés, hanem a megegyezés ténye. A magyar fél pedig kész minden javaslatot megfontolni. Erre is kitérünk a január 23án esedékes budapesti konzultáción, amelyre a szlovák külügyi államtitkárt, Jaroslav Chlebót várjuk. – Pozsony konkrétan milyen ellenvetéseket fogalmazott meg a jogszabály kapcsán, és milyen megoldási javaslatokkal állt elő? – Hivatalosan a mai napig ko nkrét elképzeléseket és megoldási javaslatokat nem kaptunk a szlovák féltől. – A magyar fél milyen kompromisszumokat hajlandó kötni a szlovákokkal? Hajlandóe az évi húszezer
