Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-18
13 forintos oktatási támogatást kivenni a törvény felvidéki jogalanyaira nézve, min t ahogy Románia esetében törölte a hozzátartozói igazolványt? – Erről soha nem volt szó. A szlovák félnek azt a javaslatot tettük, hogy az oktatási támogatásért egy szlovákiai alapítványon keresztül teljes egészében a szlovák törvényeknek megfelelően lehe ssen pályázni. A jogosultság megállapítására vonatkozó döntéseket pedig a felvidéki magyarok hoznák meg. – Ha a szlovák fél kéri a munkavállalási engedély kiterjesztését az összes szlovák állampolgárra, akkor a magyar fél milyen érveléssel lép fel azért, hogy ezt ne adja meg? – Ilyen kérés nem fogalmazódott meg a tárgyalások során. Ennek többek között az is az oka, hogy a szlovák státustörvény a szlovák igazolvány tulajdonosainak korlátlan munkavállalási engedélyt ad, ellentétben Magyarországgal, ahol a m agyar igazolvány tulajdonosai csak a magyar jogszabályoknak megfelelően egy naptári évben három hónap idénymunkát vállalhatnak, korlátozott számban. Vagyis a szlovákiaival ellentétben, a magyarországi munkaerőpiac agyon van biztosítva. – Ha nem sikerül a szlovák féllel megegyezni, folytatódike a törvény felvidéki végrehajtása? Mi lesz azokkal, akik már kézhez is vették a magyar igazolványt, tőlük vissza lehete ezt venni? – Ez nem lehet mérlegelés tárgya. Magyarország ugyanis bízik a megegyezésben. A stá tustörvénynek ezzel egy időben nincs területen kívüli hatálya, ezért annak végrehajtása a magyar kormányon múlik. – Hogyan értékeli azokat a szlovák véleményeket, amelyek a magyar – szlovák alapszerződés felbontásával fenyegetőznek? – Ebben a kérdésben a h ivatalos szlovák nyilatkozatok másféle álláspontról tanúskodnak, és számunkra ez a fontos. – Ön szerint a csatlakozás előtt álló Szlovákia esélyeit mennyiben rontja, hogy északi szomszédunk továbbra is a státustörvény végrehajtásának megakadályozására tör ekszik, miközben saját maga egy sokkal több kedvezményt nyújtó törvényt működtet a határon túli szlovákokkal szemben? Mivel magyarázná, hogy maga Rudolf Schuster államelnök is retorikát váltott az utóbbi időben? – Szlovákiában választások közelednek, amúg y a szlovák státustörvény – ahogy a magyar a mi esetünkben – semmiben sem csökkentette északi szomszédunk csatlakozási esélyeit, nem hátráltatta őket az integrációs folyamatban. A jelenlegi szlovák kormány komoly előrehaladást ért el a csatlakozási tárgyal ásokon, ami számunkra is pozitív hír, hiszen Budapest érdekelt Szlovákia mielőbbi euroatlanti integrációjában. vissza Tabajdi az egyházak ellen Bölcskei: Felelősen gondolkodunk a határon túli magyarságról 2002. január 18. Jezsó Ákos Tabajdi Csaba, az MSZP kisebbségi szakértője szerint a katolikus, református és evangélikus egyház vezetői a státustörvény kapcsán kiadott körlevelükkel olyan aktuálpolitikai nyilatkozatot tettek, amellyel egyoldalúan avatkoztak be a választási kampányba. Az egyházak cáfolják a vádakat. Tabajdi Csaba nyílt levélben válaszolt a katolikus, református és evangélikus egyház vezetőinek a kedvezménytörvényről kiadott körlevelére. Ebben olvasható: „min den jel arra utal, hogy megnyilatkozásukkal az Orbán – Nastase miniszterelnöki megállapodás körül kialakult magyarországi társadalmi és belpolitikai vitában kívántak állást foglalni. Jó lett volna aggódó hangjukat már korábban hallatni és hallani, már a kedv ezménytörvény elleni román és szlovák támadások, vádaskodások és nyugati értetlenségek idején.” A szocialista politikus szerint a „kialakult vitának az a lényege, hogy az MSZP számon kéri az Orbánkormányon az Országgyűlés alkotta kedvezménytörvényt. A mag yar – román megállapodással a magyar miniszterelnök önkényesen, több ponton, alkotmányellenesen megváltoztatta a törvényt.” Ezt követően Tabajdi Csaba kifejti: „mély aggodalommal tölt el, hogy olyan aktuálpolitikai nyilatkozatot tettek, amellyel egyoldalúan beavatkoztak a választási kampányba. Az egész nemzet szempontjából az lenne ugyanis a kívánatos, hogy a határainkon belül és azon kívül élő, az egyház szavára figyelő emberek hiteles és megfontolt véleményt halljanak az egyházak hivatalos képviselőitől”.
